Utcai balhék a lengyel–ukrán együttélés útjában

A legnagyobb V4-tagország gazdasága keleti munkások segítségével szárnyal, de a mindennapok nem mindig egyszerűek.

Ruzsbaczky Zoltán
2018. 03. 23. 12:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Verekedés az utcán, „takarodjatok haza”-féle szélsőjobboldali falfirkák, az ukrán vendégmunkások üzemszerű lehúzásából élő ügynökök. Miközben a lengyel gazdaságnak hatalmas szolgálatot tesznek a keletről jött munkavállalók, és a többségi társadalom nagy része el is fogadja őket, a két nép együttműködése lengyel földön nem problémamentes. Az ukrajnai háború kitörése óta jelentősen megnövekedett a Lengyelországban szerencsét próbáló ukrán közösség létszáma, a kormány egymilliós tömegről beszél, mások szerint akár kétmillióan is lehetnek.

Nem véletlenül nem lehet pontosan megmondani, mennyien vannak, hiszen közülük rengetegen illegálisan vállalnak munkát. Ha jó lehetőséghez jutnak, az otthoni bérük többszörösét is megkereshetik. Leggyakrabban a mezőgazdaságban, építőiparban, vagy adminisztratív munkakörökben kötnek ki, esetleg gyárak futószalagjainál robotolnak. A robotolás pedig esetükben nem túlzás. „A Lengyelországba érkező ukrán munkavállalók közül sokakat az előírtnál jóval hosszabb munkaidőben dolgoztatnak, a jogaikról nem tájékoztatják őket, és mivel rengetegen legalábbis a szürke zónában mozognak – nincs engedélyük, vagy ha van is, nem megfelelő –, az egészségügyi ellátásból sem részesülnek” – közölte egy sajtóbeszélgetésen Myroslava Keryk, az ukrajnai jogvédő Our Choice Foundation vezetője.

Keryk a délkelet-lengyelországi Rzeszów városában tartott Európa–Ukrajna Fórum során ismertette a lengyelországi ukrán munkavállalók egy részének nem éppen rózsás helyzetét. Merthogy a munkahelyi jogsértések csak az érem egyik oldalát adják – a munkaközvetítők közül egész seregnyi ember specializálta magát az ukrán munkavállalók „lehúzására”. Myroslava Keryk beszámolt a szervezetük által összegyűjtött jogsértésekről: sok bevándorló inkább fizet a munkalehetőségért (ami illegális), a szerződéseket lengyel nyelven teszik eléjük, fordítás nincs, a lakhatásért pedig, bár több esetben biztosítják, egyes esetekben irreális összeget vonnak le a fizetésükből. Akinek pedig gondja van ezzel, annak a szélhámosok egyértelműen jelzik: ha nem tetszik, mehetsz haza! A sors iróniája, hogy évekkel ezelőtt hasonló trükkökkel kopasztották meg az Egyesült Királyságba érkező lengyeleket, vagy éppen magyarokat is. De vannak más párhuzamok is. „Rengeteg ukrán ma ugyanúgy feketézik, trükközik az EU-ban, így a lengyeleknél is, mint az uniós csatlakozás előtt maguk a lengyelek: kint maradnak turistavízummal, keresik a lehetőségeket, építkezéseken vállalnak munkát” – állítja Stepan Sakhno, egy londoni ukránokat tömörítő szervezet második embere.

A két népcsoport közti feszültség néha Lengyelország utcáin is kibukik. A kelet-lengyelországi Rzeszówban ősszel például egy helyi nacionalista náci szimbólumokat pingált az ukrán konzulátus falára, Varsóban pedig szilveszter éjjelén egy, a lengyeleket hangosan szidalmazó, valószínűleg részeg ukrán csoport verekedett össze lengyel szélsőjobboldaliakkal – ez utóbbi esetről egy szemtanú mesélt nekünk. Utóbbi jó példa arra, hogy bár temérdek jogsértés éri az ukránokat, az ő köreikben sem mindenki szent. „Sok a bajkeverő az ukránoknál, főleg azok között, akik az ország keleti részéből érkeztek. Lengyelország és Nyugat-Ukrajna kultúrája és történelme sok ponton fonódik egybe, így, amennyire látom, a nyugatiak könnyebben is tudnak beilleszkedni” – mondta lapunknak Marta, Krakkóban tanuló ukrán egyetemista.

Lengyelországnak ugyanakkor nagy szüksége van az ukránokra. Bár a keleti szomszédból érkező munkások jelentőségéről eltérnek a vélemények, vannak, akik szerint egyes ágazatokat az ukrán migránsok tartanak életben. De egy elemzés nemrég egyenesen azt állította, hogy a mesésen szárnyaló lengyel gazdaság – amely folyamatosan növekszik, és ez a felívelés még a válság alatt sem állt le – recesszióba fordulna az ukránok nélkül. Merthogy az EU-csatlakozás óta Lengyelország több millió embert veszített – gyakorlatilag a saját állampolgárait pótolja ukránokkal.

A hosszú távú együttélésre pedig nem árt felkészülni. A felmérések azt mutatják, hogy a végleg Lengyelországban maradni akaró ukránok átlagos életkora egyre alacsonyabb, egyre több az ukrán diák, aki már a nyugati szomszédban telepszik meg, sokaknak pedig semmi kedve hazamenni egy háború sújtotta, és részben ennek folytán jövőkép nélküli országba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.