Péntek óta már szinte a teljes, tavaly október 27-én leváltott katalán autonóm kormány előzetes letartóztatásba került, négyen külföldre menekültek, élükön Carles Puigdemont volt tartományelnökkel, aki Svájc után most Finnországban kampányol Madrid ellen.
(Elhagyta Finnországot Carles Puigdemont menesztett katalán vezető, aki ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki – írta a Twitteren egy finn törvényhozó szombaton. A Puigdemont finnországi látogatását megszervező Mikko Kärnä elmondta, hogy a politikus ismeretlen közlekedési eszközzel elhagyta az országot pénteken, és már újból Belgiumban tartózkodik, ahol leváltása óta önkéntes száműzetésben él.)
Puigdemont továbbra is törvényes elnöknek tartja magát, de ezzel abban akadályozza saját híveit, hogy újra autonóm kormányt alakítsanak, és véget vessenek az alkotmány 155. cikkelye alkalmazásának, amely Madridnak ad lehetőséget a katalán autonómia korlátozására.
Madrid pedig úgy érzi, hogy az igazságszolgáltatás erélyes alkalmazása véget vet az egyébként irreális katalán függetlenségi álmoknak, mert az erő és a jog az ő oldalán áll.
Ugyanis a katalán autonóm parlament arra készült a szombati napon, hogy megtartja a katalán tartományelnök beiktatási szavazásának második fordulóját.
Mivel Mariano Rajoy, a néppárti madridi kormányelnök nem ért egyet Jordi Turull személyével és jelölésével – ő a katalán kormány, a Govern volt szóvivője – megfenyegette a katalán törvényhozó szervet „megfelelő intézkedések” kilátásba helyezésével. Roger Torrent parlamenti elnök be is adta a derekát, és határozatlan időre elnapolta nemcsak az új tartományelnök mára tervezett beiktatási szavazásának második fordulóját, hanem a plénumot is. Aztán meggondolta magát, és mégis megnyitotta a plénumot, amelyről tüntetőleg kivonult az ellenzéki katalán Néppárt három képviselője.
A 135 fős parlament többi résztvevője között heves vita alakult ki a függetlenségpárti és az ellenzéki képviselők között. A Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) vitavezetője szerint megbukott a spanyol jogállam – ennek a pártnak a tagja Roger Torrent, aki ezzel a mondattal nyitotta meg az ülést: „Addig nem nyugszom, amíg szabaddá nem teszlek benneteket” –, Inés Arrimadas, a centrista és a spanyol állam egységét hangsúlyozó Állampolgárok (Ciudadanos) vezetője pedig felszólította a függetlenségi pártokat, hogy keressék a megegyezést velük, és térjenek vissza a törvényesség mezejére.
Miquel Iceta, az ellenzéki katalán szocialisták vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a parlamentben a függetlenségpártiaknak megvan a többségük, de a lakosság körében nem. Torrent a plénum végén felolvasta intézményes nyilatkozatát, amelynek egyik fő üzenete szerint a spanyol állam a letartóztatásokkal támadást intézett a demokrácia ellen, és politikai foglyoknak tekintette az előzetes letartóztatásba helyezett politikustársakat.
A vita hevességét az a tény magyarázza, hogy Pablo Llarena, a katalán legfelsőbb bíróság vizsgálóbírója pénteken kemény, merész és határozott intézkedéseket hozott: előzetes letartóztatásba küldte a tavaly október 27-én leváltott autonóm katalán kormány újabb öt tagját, a katalán parlament volt elnökét és további tíz katalán politikust.
Velük együtt már összesen huszonöt vezető katalán politikus ellen zajlik az eljárás lázadás és hűtlen kezelés vádjával, és igen súlyos büntetések várnak rájuk. A lázadásért kiszabható legsúlyosabb büntetés 25 év börtön, a hűtlen kezelésért nyolc év is járhat, a hűtlen kezeléssel kombinált lázadásért pedig akár 30 év is várhat némelyik vádlottra.
Péntek este nem késett a függetlenség elérésében még mindig bízó katalánok válasza: tüntetéseket hirdettek a madridi kormánymegbízott barcelonai hivatala elé, amelyek feszült légkörben zajlottak, és lökdösődésig, sőt ütlegelésig is elfajult némelyik szócsata a függetlenség hívei és a katalán rohamrendőrök között. A barcelonai városi rendőrség adatai szerint mintegy tízezer fő tiltakozott az előzetes letartóztatások ellen.
A vezető katalán orgánum, a La Vanguardia szerint 35 ember sérült meg könnyebben a dulakodások és a rohamrendőrökkel történt összecsapások közben. A lap tudósítója szerint a sérültek többsége lábsérüléseket szenvedett, mert a rendőrök gumibotjukkal a magukról megfeledkező vagy agresszív tüntetők lábára mértek ütéseket.
