Az állatvédők megregulázzák a divatmogulokat

A Versace is lemondott a szőrmékről. A bőr- és prémfeldolgozó ipar forgalma tíz év alatt 600 millió euróval csökkent.

Favero-Fürjész Judit Éva
2018. 04. 04. 18:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aki látta a Szex és New York filmváltozatának első részét, biztos emlékszik arra a jelenetre, amikor a divatmániás barátnők végre újra találkoznak, hogy részt vegyenek egyik legkedveltebb programjukon, egy bemutatón. Az eseményről távozóban viszont Samantha (Kim Cattrall) hófehér bundáját állatvédő aktivisták piros festékkel öntik le. Ez a jelenet csak egy példája az állatvédők és a divat világa között hosszú ideje dúló harcnak.

San Francisco az első amerikai nagyváros, amely nemrég betiltotta a szőrmeárusítást. Az Egyesült Királyságban is dolgoznak egy rendeleten, amely az egész országban betiltaná a szőrmekereskedelmet, Csehországban pedig felszámolnák azokat a tenyészeteket, ahol az ilyen árukat vásárolnák fel. A csehek Ausztriát, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Svájcot követnék ezzel a lépéssel.

A divat hazájában, Olaszországban is mindig előszeretettel használták az állati eredetű anyagokat. Sőt, minél különlegesebb bőrt találtak, a termék annál értékesebb volt. Ezzel szemben az iparág jelenleg nagy krízisen megy keresztül. Az Olasz Szőrme Egyesület jelentése szerint

az elmúlt tíz éveben a bőr- és prémfeldolgozó ipar forgalma egyharmaddal csökkent, 2007-ben 1,8 milliárd euró volt, míg tavaly csak 1,2 milliárd.

Az olasz divatmogulok között elsőként Giorgio Armani jelentette be 2016 márciusában, hogy nem használ többé állati eredetű prémet kollekcióiban. Ezzel Armani népes csoporthoz csatlakozott, mely nemet mond az állati eredetű termékek használatára. Tagjai között találjuk a Calvin Klein, a Hugo Boss, a Tom Ford és a Ralph Lauren márkákat. Tavaly októberben a Gucci szintén kivonta a szőrmét a kreációiból.

Az elmúlt hetek nagy híre azonban, hogy Armani riválisa, a Versace is csatlakozott az állatokat kímélő csoporthoz.

– Állatszőrmék? Elegem van belőlük.

Nem akarok állatokat ölni, hogy divatot teremtsek, nem tartom helyesnek – nyilatkozta Donatella Versace, a márka dizájnere a The Economist című brit hetilap 1843 című magazinjának.

A bejelentés súlyáról az olasz Elle magazin így fogalmazott: „amikor Donatella Versace megszólal, a divat népe odafigyel”.

A Versace mindig is azon divatházak közé tartozott, amelyek előszeretettel illesztették be méregdrága kollekciójukba a szőrméket, ezért a cég folyamatosan az effajta kereskedelmet elítélő szervezetek célkeresztjében volt.

– A Versace tömegeket befolyásoló márka, amely szimbolizálja a túlzást és a glamourt. Éppen ezért fontos a döntés, hogy nem használnak többé szőrmét. Ez ugyanis arról tanúskodik, hogy az etikus és fenntartható divat sosem bírt ekkora befolyással, mint ma – jelentette ki Claire Bass, a Human Society International brit ügyvezető igazgatója. Ugyanilyen lelkesedéssel fogadta a hírt az emberek az állatokkal való etikus bánásmódjáért harcoló szervezet (Peta). – Betörtünk divatbemutatókra, tüntetéseket és kampányokat szerveztünk már 2006-ban, amikor a Versace név egyet jelentett a szőrmével, éppen ezért nagy örömmel vettük a hírt. Donatella Versace beismerése, hogy nem lehet fával ütlegelni és elektromos árammal megölni az állatokat a szőrméjükért, kritikus pont abban a harcban, amit a kegyetlenségtől mentes divat megteremtéséért vívunk – nyilatkozta Mimi Bekhechi, az állatvédő szervezet nemzetközi programjainak igazgatója. A Peta egyúttal újabb célt tűzött ki Donatella elé:

„Ezek után alig várjuk, hogy a Versace a bőr használatát is betiltsa”.

Az alapító, Gianni húga bejelentésének idején a cég honlapján még mindig jelen voltak az állatbőrből készített darabok.

A Nemzetközi Szőrme Egyesület (International Fur Federation) viszont azt nyilatkozta, hogy csalódott Donatella Versace pálfordulása miatt. Mark Oaten vezérigazgató szerint a legjobb dizájnerek továbbra is dolgozni fognak szőrmével, mivel tisztában vannak vele, hogy ez egy természetes anyag, és felelősséggel munkálják meg. Ráadásul Oaten odaszúrt a természetvédőknek: – A környezet iránt növekvő aggodalomban és a műanyag elleni harcban a szőrme természetes és felelősségteljes választás mind a tervező mind a vevő számára – nyilatkozta.

E megjegyzés ellenére kimutatták,

a divatipar a második helyen áll a környezetszennyezési ranglistán, csak a kőolaj termelése és finomítása előzi meg.

Ennek egyik meghatározó eleme a műanyag szálakból előállított szintetikus szőrme, amely – mivel nem szerves hulladék – nem bomlik le. A divatházak viszont azzal védekeznek, hogy az elmúlt években végbement fejlődésnek köszönhetően megújuló alapanyagokat használnak, a környezetvédelmet pedig a termelés racionalizálásával is segítik.

A divat másik fellegvárában, Franciaországban is dúl a harc az állatokért. Az év elején nagy port vert fel Brigitte Bardot állatvédő alapítványának kampánya. A plakáton egy férfi áll kabátban háttal, szőrmés kapucnijából folyik a vér. A reklám szlogenje: „Szeretem az állatokat a döglötteket”. A kampány célja az volt, hogy elgondolkoztassák azokat, akik magukról azt vallják, hogy szeretik az állatokat, például a kutyájukat sétáltatják az utcákon, miközben szőrmét viselnek.

Az állatvédők becslései szerint évente mintegy 140 millió állatot áldoznak fel világszerte a divat oltárán. A szőrme nagy része Kínából érkezik, ahol a szintetikus szőrme előállítása többe kerül, mint az eredeti.

A híres színésznő a Le Parisien című lapban nyílt levelet is írt Emmanuel Macron köztársasági elnöknek: „Az egész világ ismeri az állatokért folytatott harcomat. Botrányos, hogy a saját országomban nem tesznek ezért semmit. 83 éves vagyok, nem sok időm maradt az életben, legalább ennyi eredményt szeretnék elérni”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.