Csak kullogunk a visegrádiak után

Magyarországra ömlik arányosan a legtöbb pénz, Szlovákia, Csehország és Lengyelország mégis jobban fejlődik.

Nagyon rosszul áll Magyarország a készségek fejlesztése terén. Az uniós módszertan azt vizsgálja, hogy a 30 és 34 év közöttiek táborában milyen arányú a felsőfokú végzettségűek aránya. Marc Lemaître főigazgató így foglalta össze a helyzetet: „Magyarország kivételével a visegrádi országok az EU-nál dinamikusabban fejlesztették jól képzett munkaerejüket. Ez egy nagyon fontos statisztika, mert azt is mutatja, hogy milyen a jövőbeli potenciálja ezeknek az országoknak a fejlődésre.” Csak hogy lássuk, mihez képest vagyunk lemaradva: 2004-hez viszonyítva a csehek és a szlovákok megháromszorozták a diplomások számát ebben a korosztályban, ezzel elérik, illetve meghaladják az uniós átlagot.

A szegénységgel kapcsolatos mutatókat 2005 óta követik figyelemmel. Ahhoz képest minden visegrádi országban javult a helyzet, de eltérő mértékben. A legnagyobb fejlődést a lengyelek mutatták be, ahol a szegények aránya 50 százalékkal csökkent. Ők is, valamint a csehek és a szlovákok is elérték már EU-s átlagot (Csehország mutatója a legjobb az egész unióban), kivéve Magyarországot, nálunk még mindig uniós átlag fölötti a szegények aránya.

Marc Lemaître történelmi mértékben is jelentős támogatásnak nevezte azokat az eurómilliárdokat, amelyeket az uniós alapokból kaptak a visegrádi országok. Mindez megjelenik a GDP-adatokban. Uniós finanszírozás nélkül Lengyelország 7, Magyarország 5, Csehország és Szlovákia pedig 4 százalékkal alacsonyabb GDP-növekedést ért volna el. Csak míg ez a lengyel fejlődés valamivel több, mint 10 százalékát teszi ki, addig Magyarország esetében a növekedés közel egyharmadát.