Grusko szerint Oroszország még mindig nem érti az Egyesült Államok szándékait, ami gátolja a sikeres párbeszédet. Rámutatott, hogy Moszkvát aggasztják Washington egyes döntései, egyebek között az, hogy az amerikai fél „az ellenségei közé sorolta”, és nyíltan bejelentette, hogy a katonai és a gazdasági fölény bebiztosítására fog törekedni.
A kétoldalú viszony gyenge pontjának nevezte az orosz–amerikai gazdasági kapcsolatok hiányát, megjegyezve, hogy a kölcsönös gazdasági függőség komoly egyensúlytényező az államok között. Kifejezte meggyőződését, hogy a „labda nyugati kollégáink térfelén van”, „Európa Oroszország nélkül – nem Európa”.
Megjegyezte, hogy az orosz–amerikai viszonyban ugyanakkor vannak pozitív tendenciák. Hozzátette, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesítenie kell erőfeszítéseit a közös fenyegetések és kihívások elleni küzdelemben. Megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz széles nemzetközi koalíciót kell létrehozni.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz–brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két fél kölcsönösen diplomatákat utasított ki, később ugyanilyen kölcsönös intézkedések történtek számos EU- és NATO-tagállam, valamint más országok, illetve Oroszország között. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor konkrét bizonyítékokat követel.
