Az Európai Bizottság változatlanul stoppolja a Budapest–Belgrád-vasútvonal kötelezettségszegési eljárással megakasztott beruházását – derül ki a brüsszeli testület lapunknak adott válaszából. Megkeresésünkre az EB közölte: még nem született döntés az ügyben, továbbra is vizsgálják, hogy a beruházás ütközik-e az uniós jogszabályokkal.
A Brüsszeltől érkezett válasz önmagában nem izgalmas. A kötelezettségszegési (EU-pilot) eljárás 2016 májusában indult a vasúti felújítással szemben, azóta bármikor kérdeztük a bizottság álláspontját, tartalmát tekintve mindig ugyanezt a választ kaptuk. Kitartó makacsságuk azonban annak tekintetében érdekes, hogy a lapunk birtokába került újabb dokumentumok bizonyítják: az Európai Unióval szabadságharcot vívó magyar kormány mindent megtesz, hogy a projekt érdekében Brüsszel kedvében járjon.
Az Igazságügyi Minisztérium legutóbb tavaly márciusban adott részletes, írásbeli választ Brüsszel aggályaira. Mivel az eljárást az EB az uniós versenyjogi szabályok megsértésének gyanúja miatt indította el, a minisztérium válasza is erre koncentrál. A bizottság álláspontja szerint a vasútvonal megépítését rögzítő, 2015-ben aláírt szerződésben a projekt kivitelezését közvetlenül ítélték oda az egyezményben megnevezett, a MÁV és két kínai vasúttársaság által létrehozott vegyesvállalatnak. „Hangsúlyozzuk, hogy a vegyes vállalat nonprofit szervezet, amelynek egyetlen tevékenysége a MÁV Zrt. kizárólagos jog alapján gyakorolt tevékenysége ellátásában való közreműködés” – írja a kormány. Az IM válaszlevele tisztázza a vasúti fejlesztésre kiírt közbeszerzési eljárások szabályait, melyek a magyar kormány szerint megfelelnek a hatályos nemzetközi és uniós jogszabályoknak.
Az Európai Bizottság sokadik tagadó válaszából is sejthető, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal sorsa valójában sokkal inkább politikai, semmint jogi kérdés. Ahogyan a magyar és a nemzetközi sajtó is többször megírta, a vasútvonalban a vezető uniós döntéshozók Peking trójai falovát látják. Nyugati politikai körökben uralkodóvá vált az a nézet, hogy a közép- és kelet-európai térségben megnövekedett kínai beruházások az EU keleti végein elhelyezkedő államok politikai függőségét célozzák. Ezt a vélekedést – jellemzően a Kína-szkeptikusok – egy korábbi, közös uniós állásfoglalást megakadályozó fellépéssel támasztják alá. 2016 júliusában a hágai Állandó Választottbíróság elítélő határozatot hozott a Dél-kínai tengeren terjeszkedő Kína ellen, amit az Európai Unió közös elítélő nyilatkozattal fejelt volna meg. Kiderül azonban, hogy egyes uniós tagállamok, például Magyarország, nem támogatták a közös fellépést, ezért meghiúsult.
A Kínával foglalkozó szakemberek úgy vélik, hogy a vasúti beruházást már Peking sem erőlteti. Kína ugyanis a kereskedelmi szempontból fontosabb nyugati partnerekkel, például Budapest–Belgrád-vasúttal szemben ellenérdekelt Németországgal ápolt kapcsolatot kezeli prioritásként.
