„A középiskolában a lett nyelven történő oktatás egyforma lehetőségeket ad az egész ifjúságnak a minőségi képzéshez és a lettországi élethez, hogy itt tanuljon tovább és dolgozzon. Ez egységesebbé teszi a társadalmat és erősebbé az államot” – vélekedett Raimonds Vejonis.
Az államfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyermekeknek a jövőben ugyanúgy lehetőségük lesz a nemzeti kisebbségekkel, azok önazonosságával és kultúrájával kapcsolatos tárgyakat az anyanyelvükön tanulni, támogatni a saját gyökereiket és sokoldalúan fejleszteni a személyiségüket.
A jogszabályt a lett oktatási és tudományos minisztérium dolgozta ki, a kormány jóváhagyta, a parlament pedig elfogadta. A reformban a kisebbségi iskolák 2020-tól áttérnek a tárgyak többségének lett nyelven oktatására. Orosz nyelven csak néhány tárgyat (orosz nyelv és irodalom), valamint a „kultúrával és a történelemmel összefüggő” tárgyakat tanítanak majd. A reform fokozatos bevezetése az idén szeptember 1-jén kezdődő tanévben indul.
A reform elégedetlenségi hullámot váltott ki az ország népességének 40 százalékát kitevő orosz kisebbség körében. Az orosz iskolák védelmezői több tüntetést tartottak, és civil szervezetek aláírást gyűjtenek a reform bevezetése ellen tiltakozva – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Lettországban a lett a hivatalos nyelv, az orosz külföldi nyelvnek számít. 2004-ben tömeges tüntetéseket tartottak a kisebbségi iskolákban folyó oktatás reformja ellen. A tüntetések hatására bevezették a két tannyelvű oktatást, de az orosz iskolák felsőbb osztályaiban csak a tárgyak 40 százalékát lehet oroszul oktatni.
