„A korrupt rendszerből profitáló orosz oligarchák és az elit tagjai többé nem maradnak függetlenek a kormány felforgató műveleteitől” – ezzel jelentette be az Egyesült Államok újabb szankcióit Steven Mnuchin pénzügyminiszter. Washington hét oligarchát, tizenkét általuk tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatot, állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és tizenhét kormányzati tisztségviselőt érintenek. A büntetőintézkedések részeként befagyasztják az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát, és megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük. Steven Mnuchin elmondta, a szankciókat azért vezették be, mert Oroszország annektálta a Krím félszigetet, illetve részt vett a szíriai polgárháborúban. A CNN tudósításában kiemelte, az érintettek között van Kirill Samalov oligarcha, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök veje. Az MTI Oleg Gyeripaszka alumíniumipari mágnást, illetve Szulejman Kerimov képviselőt és üzletembert emelte ki tudósításában.
Elemzők szerint a megszorítások elsősorban a pénzügyi és az energetikai szektorokat érinti érzékenyen. Moszkva gyorsan reagált a hírre, közölve, hogy az érintett vállalatok többlettámogatásban részesülnek majd az orosz államtól. Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter közölte, a szankciós listán szereplő orosz vállalatokkal való együttműködést megtagadó cégekkel szemben büntetőintézkedéseket fognak bevezetni. Alekszej Gyumin, a fegyvergyártás egyik fellegvárának számító Tula megye kormányzója – Putyin elnök volt testőre –, barátságtalan és kontraproduktív lépésnek minősítette a büntető rendelkezéseket.
Washington március 15-én már hozott szankciókat Moszkva ellen, részben az amerikai elnökválasztási folyamatba való állítólagos avatkozásra, részben pedig Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya megmérgezésére hivatkozva. Később a Nagy-Britanniával való szolidaritás jegyében orosz diplomatákat utasított ki az Egyesült Államokból.
