Több mint egyéves jogi procedúra zárult le pénteken Dél-Koreában, miután a bíróság ítéletében bűnösnek mondta ki Pak Kunhje korábbi államfőt. A hatalommal való visszaéléssel, államtitkok kiszivárogtatásával, vesztegetéssel és kényszerítéssel megvádolt jobboldali politikusnőre példátlanul szigorú büntetést szabtak ki. Huszonnégy éves börtönbüntetés mellett további 18 milliárd vonos (több mint 4 milliárd forintos) pénzbírság megfizetésére kötelezték.
Az ítélet szerint Pak üzleti előnyökért cserébe 59,2 milliárd vont (14,2 milliárd forintot) kapott a Samsung, a Lotte és az SK nevű nagyvállalattól. A bíróság helyt adott továbbá annak a vádnak is, miszerint Pak összejátszott barátnőjével és bizalmasával, Cshö Szunszillal. A vádak szerint a két nő 77,4 milliárd vont (18,5 milliárd forintot) csikart ki 53 cégtől. Az összegek két, Cshö felügyelete alatt álló alapítvány számlájára folytak be. A Cshö Szunszil politikai befolyását firtató vádpontok különösen nagy jelentőséggel bírtak a közvélemény szemében.
Pak Kunhje ellen még 2016-ban Cshö Szunszil személye miatt törtek ki tüntetések. A botrány októberben pattant ki, miután napvilágot látott a két nő közötti szokatlan szövetség. Először a sajtó birtokába kerülő táblagép rázta meg a közvéleményt, amelyből kiderült, az állami pozícióval nem rendelkező, a nyilvánosság előtt ismeretlen Cshö Szunszil a legszűkebb politikai körök által ismert információk birtokában van. Az eszközön rajta voltak például Pak addig el nem mondott elnöki beszédei és kormányzati anyagok, holott erre semmilyen felhatalmazása nem volt. Később kiderült, hogy Cshö még az elnök asszony öltözködésébe is beleszólt, mire a szöuli tüntetéseken megjelentek a Pakot Cshö marionettbábujaként ábrázoló transzparensek.
Mint kiderült, a két nő gyerekkora óta ismerte egymást. Pak Kunhje édesapja, az országot egykor szintén vezető konzervatív Pak Csonghi szintén jó kapcsolatot ápolt Cshö Szunszil édesapjával, Cshö Teminnel. A Dél-Koreát 1961–79 között irányító Pak Csonghi először egy katonai junta vezető tábornoka volt, majd többszörösen megválasztott elnök lett. Bár Pak többször nyúlt autoriter eszközökhöz hatalmának megtartásához, a Dél-Koreában akkor zajló gazdasági boom központi szereplője volt, ezért az idősebbek körében a család a botrányok ellenére a mai napig tiszteletnek örvend. Uralkodásának tizennyolc esztendeje alatt sokak szerint túlságosan közel került hozzá egy szellemi vezető, Cshö Temin, aki az Örök Élet Egyháza elnevezésű szekta alapítója volt. Cshö Temin amolyan koreai Raszputyinként nagy befolyást szerzett az elnök döntései felett, a korrupt „fősámán” felbukkanása ezért már Pak Csonghi vezetésekor felháborodást váltott ki. Lánya vezetése idején a történelem gyakorlatilag megismételte önmagát: a két család homályos kapcsolata a XXI. században is politikai válsághoz vezetett Dél-Koreában.
Az igazságszolgáltatás látszólag szeretné lezárni a meglehetősen kínos ügyet. Cshö Szunszilt már februárban húsz év börtönre és több milliárd vonos pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Az elnök asszonyra kiszabott, huszonnégy éves elzárás azonban már megosztotta a közvéleményt. Pénteken Pak Kunhje melletti tüntetők vonultak fel, együttérzésüket fejezve ki a megbukott politikus iránt. Pak egyébként márciusi letartóztatása óta, hasonlóan Cshö Szunszilhez, ártatlannak vallja magát. Mindketten úgy vélik, hogy politikai bosszúhadjárat folyik ellenük koholt vádak alapján. Amióta tavaly októberben hat hónappal meghosszabbították őrizeti fogságát, Pak a bírósági tárgyalásokat is bojkottálja. Az elnök asszony Szöulhoz közeli fogdában raboskodik, betegségre hivatkozva nem vett részt a pénteki, élőben közvetített ítélethirdetésen.
