Arra aligha lehetett számítani, hogy az Iszlám Állam legyőzése után hirtelen beköszönt a béke Szíriában, de arra talán igen, hogy a pozíciók „kikönyöklését” követően kicsit lenyugszanak a kedélyek. Ehelyett úgy tűnik, hogy a hét éve tomboló háború ismét eszkalációval fenyeget. Azt követően ugyanis, hogy a hétvégén állítólag vegyi támadást hajtottak végre a szíriai kormányerők Kelet-Gúta térségében, hétfő hajnalban újabb incidens történt: egy szíriai katonai bázisra mértek csapást az ország délnyugati részén. A támadásban legalább tizennégyen meghaltak, köztük irániak.
Orosz források szerint a légicsapást két izraeli F–15-ös hajtotta végre, a gépek nyolc kilőtt rakétájából ötöt hatástalanított a légvédelem, végül három lövedék találhatott célba. Izrael szokás szerint nem erősítette meg az értesülést, de nem is cáfolta. Beszédes ugyanakkor, hogy Izrael már februárban is bombázta egyszer a szóban forgó T–4-es bázist, amely állítólag iráni parancsnokságként is működik. Márpedig a zsidó állam többször világossá tette: nem tűr meg állandó iráni katonai jelenlétet a határai közelében. Izraelre mutat az is, miszerint az Egyesült Államok és Franciaország is cáfolta, hogy köze lenne a légicsapáshoz, annak ellenére, hogy Donald Trump és Emmanuel Macron korábban választ ígértek bármilyen vegyi támadásért. Mint ismeretes, tavaly áprilisban a megtorlás nem maradt el, akkor 59 Tomahawk rakétával lőttek szét egy szíriai légi bázist.
Aggodalomra ad okot, hogy Szíriában ismét egyre többször akadnak össze egymással a nagyhatalmak. Izrael és Oroszország például 2015 óta működik együtt, nehogy az országba telepített orosz légvédelem „véletlenül” egy izraeli gépet szedjen le, vagy fordítva, orosz katonákat bombázzanak izraeli gépek. Mégis nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal az oroszokat is meglepetésként érhette a légicsapás. Amilyen „vörös vonal” Izraelnek az iráni jelenlét, ugyanolyan lehet a Nyugatnak a vegyi fegyverek bevetése. Éppen emiatt nem látszik túl logikus lépésnek, hogy Damaszkusz jelen helyzetben ilyen eszközhöz nyúljon. Kelet-Gútában egyébként is nyerésre állnak, egy efféle akcióval viszont könnyen kiprovokálhatnák a keményebb nyugati beavatkozást. Oroszország állítja, nem történt semmiféle vegyi támadás, és rámutatott, hogy korábban figyelmeztetett, „áltámadásokra” vagy ellenséges milíciák által végrehajtott, provokatív támadásokra számít. Másrészt a brutális módszertől sem visszariadó Aszad-rezsimnek sincs feltétlen szüksége stratégiai megfontolásokra, a támadással üzenhette: „bármit megtehetünk”. Közben a helyzetet még bonyolítja, hogy az Észak-Szíriában offenzívát indító Törökország meg saját NATO-szövetségesével, az Egyesült Államokkal került szembe a kurdok miatt.
