Újabb tüntetéseket tervez az iszlamista Muzulmán Testvériség

Újabb tiltakozó meneteket tervez vasárnapra Kairóban a Muzulmán Testvériség elnevezésű iszlamista szervezet.

Hírügynökségi értékelés szerint merevednek a frontvonalak az iszlamisták és a fegyveres erők, valamint az ideiglenes kormány között, és ez utóbbiban már a Muzulmán Testvériség betiltásának lehetőségét is felvetették. A kormány adatai szerint péntek óta 173 civil halt meg a különféle összecsapásokban Egyiptomban, a sebesültek száma mintegy 1330. A halottak között van Mohamed Badienak, a Muzulmán Testvériség vezetőjének egyik fia is. A múlt szerda óta felerősödött összecsapásokban több mint 750-en haltak meg, közöttük 57 rendőr.

A Muzulmán Testvériség betiltásának lehetőségét Hadzim el-Beblavi ideiglenes miniszterelnök vetette fel, aki szerint „nem lehet megbékélés azokkal, akiknek vértől ragad a kezük”. Nem ért egyet ezzel Musztafa Hegazi, az ideiglenes egyiptomi elnök tanácsadója, aki több nyilatkozatában is kiemelte, hogy a Muzulmán Testvériség is „részt vehet az egyiptomi nép jövőbe tartó békés menetében”.

Hoszni Mubarak 2011-ig tartó elnöksége alatt be volt tiltva a Muzulmán Testvériség elnevezésű szervezet, amely a Mubarak-korszak lezárását követő első parlamenti választásokon a legnagyobb támogatottságot szerezte meg. Mohamed Murszit 2012-ben a Muzulmán Testvériség jelöltjeként választották elnökké, hivatalától ez év július 3-án fosztották meg.

Elítélte az erőszak általa túlzottnak minősített alkalmazását Egyiptomban és a szembenálló feleket az erőszakos cselekményekről való lemondásra szólította fel az ENSZ főtitkára. Szóvivője útján helyi idő szerint szombat este New Yorkban közzétett nyilatkozatában Ban Ki Mun közvetve bírálta a biztonsági erőket, valamint az iszlamista tüntetőket is. Az utóbbiakra utalva a keresztény templomok, a kórházak, valamint más hivatalos intézmények elleni támadásokat elfogadhatatlannak nevezte.

Többnapos kényszerpihenő után vasárnap újraindult a kereskedés a kairói tőzsdén, és kinyitottak a bankok. A börze irányadó indexe 2,5 százalékos zuhanással az ellenállási pontnak számító 5450 pont alá, 5410 pontra süllyedt a kereskedés kezdetén. A tőzsde utoljára szerdán nyitott ki, akkor 1,7 százalékos mínuszban fejezte be a napot, majd az utcai zavargások miatt zárva maradt. Az egyiptomi tőzsdehatóság azt közölte, hogy vasárnap a szokásos négy óra helyett csak három órán át lesz nyitva a börze. Az egyiptomi központi bank már szombaton bejelentette, hogy csütörtök óta először kinyitnak a bankok vasárnap, igaz csak rövid időre, közép-európai idő szerint kilenc órától délig.

Erő alkalmazása nélkül behatoltak szombat reggel az egyiptomi erők abba a kairói belvárosi mecsetbe, amelyet szombatra virradó éjjel körülzártak, mivel oda húzódott vissza a megdöntött elnököt, Mohamed Murszit támogató Muzulmán Testvériség iszlamista híveinek egy csoportja.

A Külügyminisztérium már Egyiptom üdülőhelyeire sem javasolja az utazást a magyar állampolgároknak a biztonsági helyzet érdemi javulásáig.

Összecsaptak a rendőrök és a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet hívei a kairói Ramszesz téren a „harag napján”, az összetűzésekben többen meghaltak és rengetegen megsebesültek. Péntek reggel a Muzulmán Testvériség több vezetőjét is letartóztatták számos razzia során az egyiptomi hatóságok, miután az iszlamista szervezet tüntetésekre buzdította híveinek millióit, meghirdetve a harag napját.

A nemzetközi sajtó részletesen foglalkozott a szerdai egyiptomi vérfürdővel, osztrák és francia lapok kiemelték az egyiptomi események iránt idáig „közömbös Nyugat felelősségét”, amiért korábban szemet hunytak a „hadsereg által végrehajtott puccs” felett. Az írások arra is emlékeztettek, hogy a nyugati kormányoknak meglehetősen kevés eszközük van az egyiptomi helyzet befolyásolására.