Támadja Nyugat-Európa a 16+1 együttműködést

Nyugat-Európa továbbra is megpróbálja ellehetetleníteni a 16+1 együttműködést, mivel konkurenciát lát a kelet-közép-európai országokban — mondta lapunknak Szijjártó Péter. A Kínát, illetve régiónk tizenhat országát összefogó fórumban — amelyen Orbán Viktor kormányfő is részt vett — Peking trójai falovát látják bírálói. A külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, nem az Európai Unió egységéről, hanem eurómilliárdos üzletekről van szó.

Li Ko-csiang és Orbán Viktor a horvátországi fórumon. Stratégiai kapcsolatról beszélnek Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

– A nyugat-európai országok konkurenciát látnak Kína és a kelet-közép-európai régió javuló kapcsolatában, ezért továbbra is nyomást gyakorolnak a 16+1 együttműködésben részt vevő tagállamokra – mondta tegnap lapunknak Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter annak apropóján nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy tegnap kezdődött meg a horvátországi Dubrovnikban a Kína és a kelet-közép-európai régió tizenhat országát tömörítő fórum csúcstalálkozója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter is részt vesz.

A magyar diplomácia irányítója kérdésünkre elmondta, nincs alapja annak az évek óta hangoztatott kritikának, miszerint a Peking által felkarolt együttműködés az EU megbontását célozná. A 2012-ben létrejött együttműködési fórum elleni nyugati kritika arra épül, hogy abban tizenegy euró­pai uniós tagállam is részt vesz, s – állítják – rajtuk keresztül Peking befolyásolni próbálja az EU döntéshozatalát. – A kínai álláspont szerint a 16+1 együttműködés erősíti az Európai Unió integrációját, és ezt mi is így gondoljuk – szögezte le Szijjártó Péter.

A külügyminiszter szerint a kritikák hátterében nem politikai, hanem anyagi okok állnak. – Miközben a nyugati politikusok panaszkodnak, ők eurómilliárdos üzleteket kötnek a kínai féllel – mondta Szijjártó Péter, példaként említve az e hét kedden Brüsszelben tartott EU–Kína-csúcstalálkozót. – Az EU és Kína közötti kereskedelem kilencven százalékát a nyugat-európai országok fölözik le, innentől kezdve pedig nincs miről beszélni – tette hozzá. A miniszter azt mondta, a nyugat-európai országok mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék pozíciójukat a Kína-kapcsolatokban. – Továbbra is érződik a nyugat-európai nyomásgyakorlás. Hangsúlyozom, eurómilliárdos üzletekről van szó – tette hozzá Szijjártó Péter.

A napokban megjelent sajtóhírek szerint az Európai Unió előzetesen egyeztetett kelet-közép-európai tagállamaival a 16+1 együttműködés csúcstalálkozójára előkészített megállapodásokról. A South China Morning Post hongkongi lap információi szerint egyes tagállamok azért egyeztettek uniós hivatalnokokkal, mert korábban az együttműködéssel kapcsolatban az EU kifogásolta a szerveződés átláthatóságát. Szijjártó Pétert megkérdeztük ezekről a sajtóhírekről, mire a külügyminiszter leszögezte: a magyar–kínai megállapodásokról nem történt előzetes egyeztetés uniós intézményekkel.

– Ez a terület nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs szükségünk Brüsszel előzetes jóváhagyására – fogalmazott. Kérdésünkre a tárcavezető elmondta, a dubrovniki csúcstalálkozón a kormány több megállapodást kötött Kínával. – A Magyar Fejlesztési Bank egy hitelkeretről állapodott meg egy kínai pénzintézettel, ami a gazdasági kapcsolatok további élénkítését szolgálja – tájékoztatott a külügyminiszter, hozzáfűzve, aláírtak egy kereskedelmi együttműködésről szóló nyilatkozatot is. – Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök elmondta, kormánya stratégiai kérdésként kezeli az együttműködést – jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a magyar és a kínai fél is elkötelezett a kapcsolatok további elmélyítésében.

Li Ko-csiang és Orbán Viktor a horvátországi fórumon. Stratégiai kapcsolatról beszélnek
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Wolf Csaba, a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég regionális Kína-központjának vezetője – aki ugyancsak jelen van Dubrovnikban – szintén konkurenciaharcot lát a nyugat-euró­pai országok által hangoztatott kritikák mögött. Lapunk megkeresésére elmondta, Li Ko-csiang határozott üzenetet fogalmazott meg a 16+1 együttműködés fontosságát illetően, ami a Pekingben tavaly elfogadott EU-stratégiának is része. – A nyugati országok egyértelműen féltik pozíciójukat – állítja Wolf, úgy vélve azonban, ezeknek az aggodalmaknak csak részben van alapjuk.

– A kínai befektetések többsége, mintegy 95 százaléka továbbra is a nyugat-európai országokba vándorol – mondta. A kelet-közép-európai uniós tagállamokba érkezik a maradék öt százalék. Alátámasztja ugyanakkor a nyugati országok aggályait, hogy a 16+1 együttműködés kezdete óta lassan, de fokozatosan erősödik a régiónk és Kína közötti gazdasági kapcsolat.

– A szerveződés következtében a térség a kínai vállalatoknál is felkerült a térképre – folytatta Wolf. Szerinte a kelet-közép-európai régió kis országaival a kínai tőke nehezen tudott mit kezdeni, a Peking által támogatott együttműködés viszont egységes blokként kezeli őket, ezért vonzóbbá teszi a térséget. A Nyugat-Európából, illetve az EU-ból érkező nyomásgyakorlásra vonatkozó kérdésünkre Wolf Csaba azt felelte: beszédes, hogy a 16+1 együttműködésben részt vevő 11 uniós tagállamban továbbra sem valósult meg kínai tőkéből infrastrukturális beruházás, míg az unión kívül eső öt országban számos sikeres projekt jött létre.

A tegnap kezdődött csúcstalálkozót megelőzően napvilágot láttak olyan hírek is, amelyek szerint az Európai Uniónak sikerült nagyobb befolyást szereznie a 16+1 együttműködés felett. A South China Morning Post arról is írt, hogy az együttműködésben részt vevő 11 uniós tagállam az EU–Kína-csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra hivatkozva tárgyalt Pekinggel.

A keddi, brüsszeli EU–Kína-csúcs a szokásosnál is viharosabbra sikeredett. Ahogy lapunk is megírta, uniós vezető tisztségviselők jelezték, ha Kína nem enged nagyobb hozzáférést piacaihoz, illetve ha nem biztosít igazságosabb feltételeket az európai vállalatoknak, akkor elállnak a szokásos közös nyilatkozat aláírásától. Erre Peking végül engedett, a kínai miniszterelnök jelentős engedményekre tett ígéreteket az európai vállalatoknak. Ezt pedig a 16+1 együttműködésben részt vevő uniós államok vezetői is kihasználták, a könnyítéseket rögzítő nyilatkozatra hivatkoztak a kínai féllel történő tárgyalásokon.

Már a két esemény dátumának bejelentésekor várható volt, hogy idén megváltozik a kapcsolatok természete. Korábban az EU–Kína-csúcsot nem hangolták össze a 16+1 együttműködés éves értekezletével, idén azonban mindössze két nap választotta el a két eseményt egymástól. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint nem volt váratlan, hogy a két folyamat egy ponton összeér majd.

– Az Európai Unió régóta törekszik arra, hogy a blokkon belül egységes Kína-politikát alkalmazzon – mondta lapunknak Nikola Jokanovics, szerb Kína-szakértő. Hozzátette, ez rövid távon kedvező fejlemény a 16+1 együttműködésben részt vevő kelet-közép-európai államoknak, hiszen Peking várhatóan nagyobb teret enged a térségünkből származó exportnak. A brüsszeli hátszél azonban veszélyeket is rejt magában. – Azzal, hogy az EU egységfrontot akar kiépíteni Kínával szemben, a 16+1 együttműködés kiüresedhet – folytatta a szerb szakértő, aki szerint ezért a 16+1 együttműködésben részt vevő országoknak az az érdekük, hogy a közös pontot megtalálva egyensúlyozzanak a brüsszeli és a pekingi álláspont között.

Az EU és a 16+1 együttműködés kapcsolatáról szerettük volna megtudni az Európai Bizottság véleményét is, azonban az Európai Külügyi Szolgálat sajtóosztálya lapunk többszöri megkeresése ellenére sem válaszolt kérdéseinkre.

Döntés születhet a Budapest—Belgrád vasútról Orbán Viktor külön kétoldalú megbeszélést is folytatott Dubrovnikban

Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel. A magyar kormányfő kifejtette, tekintettel a mély és átfogó világgazdasági és világpolitikai változásokra, az a meggyőződése, hogy a Kína–Kelet-Közép-Európa együttműködési formátum megtartása valódi európai érdeket szolgál. A kormányfő az eseményen közölte, hamarosan aláírhatják a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó építési szerződéseket.