Az EU jövőjéről döntünk a hó végén

Bárhogyan alakulnak is az európai parlamenti választások, a Jog és Igazságosság pártja a jövőben is együttműködik a Fidesszel – mondta a Magyar Nemzetnek Beata Szydlo lengyel miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormánypárt egyik kulcsembere. A Nézőpont Intézet és a Waclaw Felczak Alapítvány budapesti konferenciáján a politikus Közép-Európa egységére hívta fel a figyelmet. A lapunknak adott interjúból azonban kiderült: a nagyhatalmi politikát illetően máshogy gondolkodnak Varsóban, mint Budapesten.

A PiS továbbra is együttműködik majd a Fidesszel Fotó: Teknős Miklós

– A konferencián elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy májusban az eddigi legfontosabb európai parlamenti választások lesznek. Vajon így gondolják ezt a választópolgárok is? Mi a tapasztalatuk Lengyelországban?

– Ez a választás az Európai Unió jövőjét fogja eldönteni. Vagy lesz önreflexió és reform, hogy választ adjunk a krízishelyzetre, vagy széthullik az unió. Lengyelországban nagyon sokan támogatják az EU-t, a lengyelek nagy többsége elégedett az ország uniós tagságával. Ugyanakkor az európai parlamenti választások eddig nem voltak népszerűek. Néha az az érzésem, hogy az emberek azért nem mennek el szavazni, mert nem értik meg, hogy ezek olyan választások, melyek az ő jövőjüket döntik el. Ez lehet az oka annak, hogy a választói részvétel Lengyelországban jellemzően valamennyivel 20 százalék fölött van. A Jog és Igazságosság pártja (PiS) most azért küzd, hogy minél több ember menjen el szavazni.

A PiS továbbra is együttműködik majd a Fidesszel
Fotó: Teknős Miklós

– A Fidesz éles konfliktusba került európai pártcsaládjával, az Európai Néppárttal. Többször hajszálon múlott a szakítás, s felmerült, hogy a PiS közösségéhez, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióhoz csatlakozik. Mit gondol, miért nem került még mindig sor erre a váltásra?

– Annak ellenére, hogy a Fidesz más európai parlamenti frakcióban ül, mint a Jog és Igazságosság, a két párt együttműködik egymással. Az Európai Unió problémáit, illetve az azokra adott válaszokat illetően Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski pártjai ugyanazt képviseli. Mindkét párt egyetért abban, hogy egy erős, kompromisszumok nélküli uniót szeretnének, valamint abban is, hogy ne legyen kettős mérce. Hogy valamennyi uniós tagállamot egyenlő bánásmódban részesítsenek. Csak a választások után derül majd ki, melyik párt milyen pártcsaládhoz tartozik majd. Az viszont egészen biztos, hogy mindettől függetlenül a Fidesz és a PiS együtt fog működni.

– Közép-Európa Európája – ez a címe annak a konferenciának, amelyen most beszélgetünk. Az elhangzott beszédek alapján a cél az, hogy régiónk egységes politikai blokkot alkotva meg tudja határozni az Európai Unió jövőjét. Ennek pedig sorsfordító része lesz az európai parlamenti választás. Mégis úgy gondolja, nem annyira fontos, hogy a közép-európai kormánypártok egy pártcsaládon belül foglaljanak helyet?

– Amint azt említettem, természetesen az lenne a legjobb, ha a Fidesz és a PiS közös pártcsaládba tartozna. Ezt pedig a választások után fogjuk eldönteni.

– Beszédében többször említette Oroszországot mint az Európát keletről fenyegető veszélyt, illetve az Egyesült Államokat mint az Európa biztonságát garantáló szövetségest. Ennek tükrében hogyan értékeli, hogy Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök találkozik ma?

– Nagyon jó dolog, hogy régiónk politikusai és az Egyesült Államok között közeli a kapcsolat. Donald Trump elnök korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok túlságosan gyengén volt jelen régiónkban, amin változtatni kell. Ennek köszönhetően Lengyelországnak egyre erősebbek a kapcsolatai Washingtonnal. Korábban ez nem volt mindig így. Andrzej Duda államfő júniusban utazik Washingtonba hivatalos látogatásra. Úgy gondolom, hogy a szoros együttműködésünk az Egyesült Államokkal és a NATO-val nemcsak Lengyelországot érinti, hanem a régió összes országára kihat.

– Mi a véleménye arról, hogy Magyarország jó kapcsolatra törekszik Oroszországgal is? Vannak, akiket aggaszt, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre helyezi át a székhelyét.

– Minden ország olyan politikát folytat, ami a számára a legfontosabb. Lengyelország álláspontja az, hogy Oroszország az Európai Unió megbontásán dolgozik. Nekünk teljesen más a kapcsolatunk Oroszországgal, mint Magyarországnak. Szeretnénk jó viszonyt ápolni Oroszországgal, de ehhez Moszkvának kell változtatnia a politikáján. Oroszország ugyanis nagyon agresszív politikát folytat. Ezt láthattuk Grúziában, majd Ukrajnában is, újabban pedig Moszkva minket, lengyeleket is egyre jobban fenyeget. A fejlesztési bankot illetően úgy gondolom, hogy minden országnak szíve joga, hogy eldöntse, kit enged be. A bank és dolgozóinak státusa ugyanakkor aggaszt minket. Szerintünk diplomatastátusuk potenciális veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, mivel megkönnyíti az orosz titkosszolgálatok munkáját. Ezért a magyar kormánytól szeretnénk választ kapni arra, hogy miért éppen egy orosz fejlesztési bank helyezi át Budapestre a székhelyét. Mivel indokolja Magyarország a döntését, hogy mindezt engedélyezi?

– Beszédében említette, hogy az Európai Unió gazdasága lemaradt az innováció, a kutatás-fejlesztés terén. Ebben a versenyben az egyik fontos szereplő a kínai telekommunikációs multi, a Huawei. Itt is eltér a két ország politikája: Lengyelország az Egyesült Államok nyomására lépéseket tett a Huawei kiszorítására. Magyarország azonban ellenáll ennek a nyomásnak. Hogyan értékeli a fejleményeket?

– A világgazdaságban nagy a verseny, a számos szereplő között Kína nagyon aktív versenyző. Sajnos azt kell mondanom, hogy Peking oldaláról ez a gazdasági játszma nem mindig tisztességes. A Huawei elleni lépéseket a lengyel érdekek irányították. Döntésünk meghozatala során figyelembe vettünk számos tényezőt, a gazdasági fejődés és az állam biztonságának szempontjait is vizsgáltuk.