A brexitdátum körül forog a konzervatív versengés

A brexit kérdése fogja meghatározni a Theresa May miniszterelnök utódlásáért zajló, most csütörtökön kezdődő konzervatív párti versengést. Elemzők szerint továbbra is Boris Johnson a legesélyesebb, hogy a kormányfői székbe üljön.

London, 2019. május 29. Boris Johnson volt brit külügyminiszter távozik londoni otthonából 2019. május 29-én. Johnsonnak a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentéseiért kell bíróság elé állnia közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén. Az eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül. MTI/EPA/Andy Rain Fotó: Andy Rain

Az európai választásokon elszenvedett súlyos vereségük okán a konzervatívok szinte vallásos megszállottsággal tekintenek a brexit új dátumára, október 31-re.

Boris Johnson (képünkön) is arra figyelmeztetett, hogy a kilépés ismételt elhalasztása a párt elpusztulásával járna – írja véleménycikkében a The Spectator konzervatív brit hetilap, utalva a május végi európai parlamenti választásra, amelynek kimenetelét elsősorban a brexit miatt érzett frusztráció határozta meg.

Akkor a kormányzó Konzervatív Párt az ötödik helyen végzett a szavazatok 8,8 százalékával, miközben az újonnan alakult Brexit Párt 30,5 százalékos eredményével átvette a vezető szerepet a jobboldalon.

A brexit határozza meg a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért zajló versengést is, amely azután vált szükségessé, hogy Theresa May pártvezér-miniszterelnök június 7-én hivatalosan elköszönt mindkét hivatalától.

Az új vezetőt a tervek szerint július 22-ig választja meg a Konzervatív Párt. Miközben a brit sajtó naponta tálalja a tíz jelölt kampányígéreteit, illetve botrányait – hét jelöltről derült ki, hogy valaha kábítószert fogyasztott –, a társadalom számára a legfontosabb kérdés a brexit, avagy az, hogyan kezeli majd a kilépést a leendő miniszterelnök.

A legesélyesebbnek tartott Boris Johnson volt külügyminiszter ­például akkor is kiléptetné az Egyesült Királyságot az EU-ból, ha október 31-ig nem jönne létre megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között a tagság megszűnésének feltételeiről. Ez esetben jelentős fennakadások keletkeznének a szigetország és az unió többi része közötti kereskedelmi kapcsolatokban, megszűnne a szabad mozgás lehetősége.

Johnson szerint azonban megéri kockáztatni, hiszen Nagy-Britannia szabadon köthetne kereskedelmi megállapodásokat a világ többi részével. Hasonlóan gondolkodik az esélyes indulók közül Dominic Raab, a brexitügyekért felelős korábbi miniszter, illetve Andrea Leadsom volt frakcióvezető.

A rendezett kilépés híve ugyanakkor Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter (képünkön) és ­Sajid Javid, a belügyi tárca vezetője, ám mindketten világossá tették: a megállapodás nélküli kilépés is jobb, mint a bennmaradás.

A szintén induló Matt Hancock egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett: a rendezetlen távozás nem opció, a parlament korábban elutasította a megállapodás nélküli kilépést.

A szintén esélyesnek titulált Michael Gove környezetvédelmi miniszter pedig úgy véli, a brexitdátum ismételt kitolása sem lenne ördögtől való.

De Michel Barnier, az Európai Bizottság brexittárgyalója hangsúlyozta: legyen bárki az új kormányfő, a Mayjel korábban kötött alku nem tárgyalható újra.