Gőgje buktatta meg Macron emberét

Érdekes fordulatot vett az Európai Parlament liberális frakciójának ­vezetéséért folytatott küzdelem, miután a poszt egyik esélyesének számító jelölt kiszállt a versenyből.

Nathalie Loiseau-val senki se akart együtt dolgozni Fotó: Europress/AFP

Érdekes fordulatot vett az Európai Parlament liberális frakciójának ­vezetéséért folytatott küzdelem, miután a poszt egyik esélyesének számító jelölt, a francia ­Nathalie Loiseau kiszállt a versenyből.

Az Emmanuel Macron-féle A Köztársaság Lendületben párt egykori listavezetője amiatt kényszerült erre a döntésre, mert párttársai ­rossz szemmel nézték, hogy a francia politikus asszony sértegette őket. A Le Soir fedte fel, hogy Loiseau még múlt héten, újságírók előtt nevezte „15 éve frusztrált öregúrnak” a mostani belga frakcióvezetőt, Guy Verhofstadtot, míg holland kollégáját, Sophie in 't Veldet „örök vesztesnek” bélyegezte.

Akárcsak Verhofstadt, in 't Veld is indult a frakcióvezetői posztért, amelyről várhatóan jövő hét elején döntenek. Loiseau egyébként nem csak a liberálisokat illette kéretlen szavakkal, Brüsszelben szintén nagy visszhangra lelt, hogy a néppárti Manfred Weberre az „ektoplazma” szót használta, utalva arra, hogy a bajor nem a lehető legerősebb csúcsjelölt.

A francia elnök pártja pénteken közleményben próbálta menteni a menthetőt, mondván, hogy a francia delegáció egysége prioritást élvez, és más parlamenti, illetve frakcióbeli posztok továbbra is elérhetők számukra. A magyar füleknek Loiseau neve onnan is ismerős lehet, hogy a választási kampány során kijelentette: sosem csatlakozna olyan frakcióhoz, amelyik a Fideszt is magában tudja, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig Európa bemocskolásával vádolta meg.

Nathalie Loiseau-val senki se akart együtt dolgozni
Fotó: Europress/AFP

A Verhofstadt-féle – Magyarországról egyelőre a Momentumot soraiban tudó – frakció hivatalosan egyébként épp a héten jelentette be, hogy immár nem kizárólag „liberális”, hanem a progresszív, liberális, centrista és reformista erőket összefogva Újítsuk meg Euró­pát (Renew Europe) néven működik tovább. Korábban lapunk is megírta, hogy a névcsere Macron egyik feltétele volt, a francia elnök ugyanis pejoratív jelentést tulajdonít a liberális szónak.

Egy ideje már az is tudvalévő, hogy a fran­ciák megreformálnák a pártot, és az sem különösebben tetszik nekik, hogy a 66 éves belga exminiszterelnök megkerülhetetlenné vált a parlamenti liberálisok berkeiben. A botrányos körülmények között visszalépett ­Loiseau e téren sem rejtette véka alá a véleményét. Mint mondta, a frakciónak új vezetésre, új megoldási módszerekre és új alapokmányra van szüksége, ami szükségszerűen együtt jár azzal is, hogy a csoport „kevésbé északi” legyen.

Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a franciák döntésbefolyásolási képességei – a frakcióvezetők automatikusan tagjai a parlamenti Elnökök Értekezlete formációnak, amely az intézmények közötti együttműködésért is felel – most jelentősen csökkentek az Európai Parlamentben, ráadásul épp akkor, amikor a döntéshozó testület küzd a parlamenti többség kialakításával.

Az Újítsuk meg Európát – a soraiban 21 franciával – mindenesetre még mindig erőpozícióban van a választásokon elnyert 108 mandátumával, amely a harmadik legerősebb pártcsaláddá teszi a parlamentben. A többség kialakítása akár már jövő héten, az uniós kormány- és államfők találkozója előtt megtörténhet. Valószínűleg egy jobb- és balközép, zöld, illetve liberális szövetség lesz a befutó. Egy néppárti háttérbeszélgetésen pénteken egyébként az is elhangzott: a pártcsalád ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez és ahhoz, hogy a parlamentáris demokrácia címszó alatt a parlament, tehát az európai választók mondják ki a végső szót a vezető pozíciók ügyében.

Lehetőségek után a Momentum

– Mi bárkivel szívesen együtt dolgozunk, a Momentumnak nincs preferált frakcióvezető-jelöltje – mondta el lapunk kérdésére Cseh Katalin, a szintén az Újítsuk meg Európát soraiban ülő Momentum európai parlamenti képviselője, hozzátéve: továbbra is fontos számukra, hogy a pártvezetés kiálljon többek között a jogállamiság és sajtószabadság mellett, illetve harcoljon a korrupció ellen. Saját politikai ambí­cióival kapcsolatban elmondta azt is: szeretné kihasználni, hogy a liberálisok Európa Csapatának tagjaként – kvázi csúcsjelöltként – ismertséget szerzett a kampány során. – A frakcióvezetésre nem pályázom, de a következő időszakban sok minden történhet – fogalmazott a képviselő, nem zárva ki annak a lehetőségét, hogy esetleg egy befolyásos bizottságban kezdje meg a parlamenti munkáját.