Lelkiismeret kontra kisebbségi jogok

Ahogy egyre szélesebb körben elfogadottá válnak a világban a másság jogai, úgy bukkannak elő nem várt jogi fordulatok. Cukrászokat, virágosokat vagy éppen orvosokat citálnak bíróság elé, miután világnézeti és vallási okokra hivatkozva utasítják vissza szolgáltatásukat a szexuális kisebbségek számára. Amerikai és lengyel bíráknak most az okozott fejtörést, hogy eldöntsék: a vallásszabadság és a véleménynyilvánítás joga, vagy pedig a nemi hovatartozás szerinti diszkrimináció korlátozása élvez elsőbbséget?

Igazat adott a lengyel alkotmánybíróság annak a nyomdásznak, akik világnézeti okokra hivatkozva utasította el az LMBT-közösséget népszerűsítő plakátok nyomtatását. A röplapok kérdése két évvel ezelőtt került Lódz város bírósága elé, amely törvénysértőnek találta az elutasítást. A bírósági döntést Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter támadta meg az alkotmánybíróságon, a taláros testület pedig most neki adott igazat.

„Arra próbáltak rákényszeríteni egy nagyon erős keresztény identitású embert, hogy részt vegyen a lelkiismeretével határozottan ellenkező tartalmak népszerűsítésében” – idézte Ziobrót a Magyar Távirati Iroda.

A bírák azonban nem mindenhol ilyen megértők: az Egyesült Államokban hosszú ideje nyitott kérdés, hogy vallási okok jogilag felmenthetnek-e valakit a diszkrimináció vádja alól. A legemlékezetesebb ügy a „keresztény cukrászként” híressé vált Jack Philips nevéhez fűződik, aki 2012-ben vallási okokra hivatkozva utasította el egy homoszexuális pár esküvői tortájának elkészítését Colorado szövetségi államban. A coloradói polgárjogi bizottság elmarasztalta a cukrászt, aki fellebbezett a szövetségi legfelsőbb bírósághoz az amerikai alkotmány első kiegészítésére hivatkozva, amely biztosítja a vallás és a véleménynyilvánítás szabadságát. A legfelsőbb bíróság egy tagja, Anthony Kennedy tavaly az érem két oldaláról beszélt, hangsúlyozva a homoszexuálisok jogait, illetve a szólásszabadság védelmét is. Végül a törvényszék helyt adott Jack Philips fellebbezésének, kimondva, hogy a coloradói polgárjogi bizottság megsértette a férfi vallási jogait. A döntésben nagy hangsúlyt kapott az is, hogy a coloradói szerv elutasító döntését vallási rosszindulat motiválhatta. Az egyik bizottsági tag ugyanis úgy fogalmazott: „A vallásra való hivatkozás a történelem során már szinte mindenfajta diszkrimináció alapjául szolgált, legyen az a rabszolgaság vagy a holokauszt.”

A kérdés, hogy az egyes polgárok milyen esetekben menthetők fel a vallási meggyőződésükre hivatkozva, máig nyitott. Az egyes esetektől és a bírák világnézetétől függhet, merre billen el a mérleg nyelve. Néhány hete egy oregoni cukrász fellebbezett a legfelsőbb bírósághoz, a vállalkozóra ugyanis bírságot szabtak ki egy hasonló tortarendelési eset miatt. Ezt az ügyet azonban a legfőbb talárosok visszaküldték megfontolásra az alacsonyabb fokú bíróságra. „A bíróság döntése továbbra is rendezetlenül hagyja számos szolgáltató, így virágosok, fényképészstúdiók vagy éppen tetoválóművészek helyzetét, akik vallási alapon diszkriminálják az azonos nemű párokat” – írja a The New York Times. Az LMBT-közösség hátrányos megkülönböztetése felvetődik az Egyesült Államokban a lakáskiadás, a munkavállalás vagy éppen az egészségügy területén is – utóbbival kapcsolatban az Obama-kormány törvényalkotási szinten is foglalkozott. Elemzők szerint egyre több a jogi kibúvó, s bár az amerikaiak döntő többsége támogatna egy ilyen jogszabályt, jelenleg nem létezik az LMBT-közösséggel szembeni diszkriminációt tiltó törvény.

Ennek pedig főként az az oka – teszik hozzá – , hogy bár a törvényhozás egyre inkább a homoszexuálisok és a biszexuálisok védelmét célul kitűző jogalkotásra, a civil jogvédők az „együtt vagy sehogy” álláspontjára helyezkedve minden egyes szexuális kisebbségre vonatkozó törvény mellett kardoskodnak.