Szijjártó Péter: A közép-európai országok az új világrend nyertesei

A térség az európai növekedés és versenyképesség motorját jelenti és fogja jelenteni a jövőben is – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.

Ljubljana, 2019. június 5. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítõ Három Tenger Kezdeményezés államfõi csúcstalálkozójának üzleti fórumán Ljubjanában 2019. június 5-én. MTI/KKM/Burger Zsolt Fotó: KKM/Burger Zsolt Forrás: MTI/KKM/Burger Zsolt

A közép-európai országok egyértelműen a nyertesei annak az új világrendnek, amely a világgazdasági és világpolitikai változások nyomán kialakult – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Ljubljanában a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés államfői csúcstalálkozójának üzleti fórumán.

Hozzátette, hogy mindezt nem adták ingyen, ehhez nagyon komoly és súlyos döntéseket kellett meghozni.

„Az ésszerű politikai döntéseket, amelyeket Közép-Európában a gazdaság, illetve a biztonság vonatkozásában hoztunk, mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma Közép-Európa az új világrend nyertesei közé tartozik, sőt az európai növekedés és versenyképesség motorját jelenti és fogja jelenteni a jövőben is”

– hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelte, hogy a közép-európai országok gazdasági növekedési üteme tavaly a duplája volt az átlagos európai növekedési ütemnek, és az idei első negyedévben is az öt leggyorsabban növekedő európai gazdaságból négy a közép-európaiak közül került ki.

„Ez nyilvánvalóan köszönhető annak, hogy a biztonságunkat az első helyre helyeztük, valamint itt vannak Európa legalacsonyabb adói is, ebben a térségben”

– fűzte hozzá.

Mint monda, vannak olyan versenyhátrányok, amelyeket le kell küzdeni, mert ha nem teszik meg, akkor ez a gazdasági motor szerep gyorsan a múlté lehet.

A miniszter szerint elsősorban a közlekedési és az energetikai kérdésekre kell összpontosítani. Kifejtette, hogy míg Nyugat-Európában két-három kilométerenként lehet átlépni az országhatárt legálisan, addig Közép-Európában átlagosan negyven kilométerenként található határátkelő, ami nyilvánvalóan a versenyképesség ellen hat. Kiemelte: ezért is állapodott meg Magyarország a szomszédos országokkal arról, hogy jelentősen növelik a határkeresztező utak és vasutak számát.

Magyarország elvégezte a házi feladatát annak érdekében, hogy nem orosz forrásból származó gázt tudjon vásárolni

– mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: készen vannak a vezetékek Románia és Horvátország felé is.

Innentől kezdve, csak a barátinkon és a szövetségeseinken múlik, hogy tudunk-e nem orosz forrásból gázt vásárolni. Kizárólag a horvátokon, a románokon és az ott gázkitermelésre jogot szerző amerikaiakon és osztrákokon múlik – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: amennyiben ők nem végzik el „házi feladatukat”, Magyarország arra fog kényszerülni, hogy hosszú távon együttműködjön az oroszokkal gázvásárlás terén.