Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői posztért. Kedden bejelentett győzelme – tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt kormányon van – a brit parlamentarizmus konvenciói alapján a miniszterelnöki tisztség elnyerését is jelenti.
A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 ezer tagja választhatta meg az új vezetőt postai szavazással. A szavazási folyamat hétfő este zárult le, az eredményt kedd délután jelentette be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban a vezetőválasztás szervezéséért felelős tory frakciótestület, az 1922 Bizottság társelnöke, Cheryl Gillan. Gillan ismertetése szerint Hunt 46 656, Johnson 92 153 szavazatot kapott. A szavazáson a Konzervatív Párt tagjainak 87,4 százaléka vett részt.
Győzelmének bejelentése utáni rövid beszédében Johnson közölte: kormányának elsődleges feladata a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitele, az ország egyesítése és a Munkáspárt vezetőjének, Jeremy Corbynnak a legyőzése lesz. Boris Johnson megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy Nagy-Britanniának a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján ki kell lépnie az Európai Unióból. A Konzervatív Párt új vezetője ugyanakkor egyenes utalást tett beszédében arra is, hogy a kilépés után szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val, és szoros biztonsági, védelmi együttműködést is fenn akar tartani az unióval.Kijelentette: sokak véleményével ellentétben ez a szándék nem ellentétes azzal a célkitűzéssel, hogy Nagy-Britannia „demokratikus módon saját magát kormányozza” a Brexit után.
Johnson a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, akár nem. Ezen álláspontja miatt a jelenlegi kabinet több tagja már a vezetőválasztás eredményének bejelentése után közölte, hogy nem lesz hajlandó Johnson kormányában tisztséget vállalni.
Philip Hammond pénzügyminiszter már szerdán benyújtja lemondását Theresa Maynek, még mielőtt May hivatalosan bejelentené saját lemondását II. Erzsébet királynőnek., Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli Brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában jelentette be ezt a szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson elvárja majdani kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.
Hammond a minap egy alsóházi vitában kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium számításai szerint a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése 90 milliárd fonttal (33 ezer milliárd forint) növelné a brit államháztartás tőkepiaci finanszírozási igényét, vagyis a kormánynak ennyi hitelt kellene felvennie a piacról a megállapodás nélküli Brexit gazdasági következményeinek elhárítására.
Theresa May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a Brexit feltételrendszeréről, ám a brit parlament ezt azóta háromszor is elutasította.
May elsősorban emiatt jelentette be május végén, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.
Theresa May szerdán még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti az uralkodónak lemondását.
Közvetlenül ezután Boris Johnson járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza.
Johnson a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz; az első Sir Winston Churchill volt.
Kiderült, hogy a pride és az EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettsége miatt támadták Magyarországot az EP-ben.
A baloldali belügyminiszter távozása előtt már súlyos problémának látja a migránsbűnözést.
Ami jelenleg Franciaországban történik, az nem egy normális bírósági ügy, hanem egy célzott politikai támadás.
A magyar–izraeli kapcsolatok az elmúlt bő öt évtized során sokat változtak, fejlődtek.
Bige László minimum 100 millió forinttal támogatta Magyar Pétert
Zaklatási botrány női tornában: aki hibázott az edzésen, annak vetkőznie kellett!
Dráma Röszkén: nincsenek szavak arra, ami a bőröndből előkerült
Szijjártó Péter bejelentette: korszakos beruházásba kezd Magyarország – ez a válasz Ukrajna megbízhatatlanságára
Dárdai Blanka kitálalt az Ázsia Expresszről: végre elmondta, amire mindenki kíváncsi
Mérföldkőhöz ér a magyar hadsereg fejlesztése: érkeznek az új sugárhajtású repülőgépek Kecskemétre
Elfogyott az oroszok türelme, lebuktatták Ukrajnát
Fogyás 50 felett? Az edző elárulja mennyit kell gyalogolni ehhez
A Liverpool súlyos árat fizet, így alakulhat Szoboszlai Dominikék jövője
Magyar Péter most a közmunka kapcsán lőtt hatalmas bakot
Feljelentették Hadházy Ákosékat gyülekezési joggal való visszaélés gyanúja miatt
A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat
Kiderült, hogy a pride és az EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettsége miatt támadták Magyarországot az EP-ben.
A baloldali belügyminiszter távozása előtt már súlyos problémának látja a migránsbűnözést.
Ami jelenleg Franciaországban történik, az nem egy normális bírósági ügy, hanem egy célzott politikai támadás.
A magyar–izraeli kapcsolatok az elmúlt bő öt évtized során sokat változtak, fejlődtek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kiderült, hogy a pride és az EP-képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettsége miatt támadták Magyarországot az EP-ben.
A baloldali belügyminiszter távozása előtt már súlyos problémának látja a migránsbűnözést.
Ami jelenleg Franciaországban történik, az nem egy normális bírósági ügy, hanem egy célzott politikai támadás.
A magyar–izraeli kapcsolatok az elmúlt bő öt évtized során sokat változtak, fejlődtek.
Az uniós biztos szerint Oroszország öt éven belül képes és hajlandó lehet megtámadni az EU valamelyik tagállamát.
Tűrhetetlen – fogalmazott Kelemen Hunor annak kapcsán, hogy csak azért vertek meg néhány fiatalt Kolozsváron, mert magyarul beszéltek.
Húsz éve hunyt el II. János Pál pápa, a hit óriása, aki megőrizte a keresztény egyházat és megváltoztatta a történelem irányát.
A nem kormányzati szervezetek és a mainstream média a liberális rend védőkorlátjai.
A baloldali belügyminiszter távozása előtt már súlyos problémának látja a migránsbűnözést.
Egy férfi tartotta a kezében az ismeretlen eszközt, a mentők is csak tippelnek, mi robbant fel.
Profi biztosítás mellett, békésen vonultak a stadionba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
