Ősi palota az iraki tározóban

A térségben is szokatlan léptékű aszály hatására tavaly ősszel 3400 éves palota romjai bukkantak elő az iraki Kurdisztán régió egyik víztározójánál. A felfedezést néhány napja hozták nyilvánosságra. Az érdeklődők ne induljanak útnak, a romok ismét víz alatt vannak.

A duzzasztás előtt nem kutathattak a régészek Fotó: Tübingeni Egyetem

A Tigris-folyó partján található Moszul-víztározó területéről előkerült maradványok jelentőségét az adja, hogy segítségükkel jobban megérthetjük a Mittani Birodalom, az ókori Közel-Kelet egyik legkevésbé ismert birodalmának felépítését. A legalább kétezer négyzetméteres épület az ókori Mittani része volt, amely a Kr. e. XV–XIV. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részén.

– Az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb regionális régészeti felfedezéséről van szó – mondta Haszan Ahmed Kaszim kurd régész.

A palota eredetileg mindössze húsz méterre feküdt a folyótól egy magas teraszon. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt hatalmas teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati részén. Ivana Puljiz, a Tübingeni Egyetem Ősi Közel-keleti Tanulmányok Intézetének régésze – a feltárás kurd–német közös munka volt – a Kemune néven ismert palotát gondosan megtervezett, két méter vastag fallal körülvett épületként írta le a CNN-nek.

A duzzasztás előtt nem kutathattak a régészek
Fotó: Tübingeni Egyetem

Egyes helyiségek kétméteres belmagasságú, vakolt falú termek voltak. A kutatók vörös és kék árnyalatú falfestményeket is találtak, amelyek valószínűleg az akkori palotákra jellemző dekorációk voltak. A régésznő szerint a falfestmények felfedezése ugyancsak régészeti szenzáció, hiszen ez a második hely, ahol ebből a korból ilyen jellegű díszítési emlékre bukkantak. A palota belsejében tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a pompás építmény Zakhiku ókori városának része lehetett. (A feliratokról készült nagyfelbontású fotókat Németországba küldték, ahol lefordították azokat.)

A szakemberek 2010-ben már tudtak a maradványokról, akkor a tározó vízszintje ugyanis olyan alacsony volt, hogy a magasabban fekvő falak előbukkantak, de ásni tavaly ősszel tudtak először. Mindössze három hetük volt erre, mert a tározó szintje újra megemelkedett. A több ezer éves épület azóta ismét teljesen a víz alatt van. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz – az előtt, hogy a régészek előzetesen kutathatták volna a víztározó térséget.