Kényszerszüneten a Westminster

Másodszorra sem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előre hozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést.

Maradáspárti tüntető a parlament előtt. Folytatódik a huzavona Fotó: Hannah Mckay Forrás: Reuters

Másodszorra sem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előre hozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a kedd hajnali szavazáson nem gyűlt össze az indítvány jóváhagyásához előírt kétharmados többség – írta a távirati iroda. A következő választás 2022-ben lenne esedékes, az ennél korábbi voksolás kiírásához kétharmados támogatásra – 434 voksra – lett volna szükség a londoni alsóházban. A múlt héten azonban csak 298-an, a tegnap hajnalban megtartott újabb szavazáson pedig 293-an voksoltak a kormányfő indítványára. A még hétfőn kezdődött vitanappal egyúttal – a felfüggesztés nyomán – véget is ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka. Október 14-én az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.

Boris Johnson miniszterelnök először múlt szerdán jelentette be, hogy előre hozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére, miután az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elvben megtiltja a konzervatív párti kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését október végén az Európai Unióból. Ez egyben arra kötelezi Johnsont, hogy kezdeményezze az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, azaz 2020. január 31-ig. A kormányfő azonban az utóbbi hetekben többször is leszögezte, semmilyen körülmények között nem hajlandó a kilépés elhalasztása mellé állni, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen távozik az EU-ból, akár lesz addig új alku, akár nem. A kialakult helyzetre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke is reagált tegnap. – A labda az Egyesült Királyság térfelén pattog a kiválási folyamatban. Az unió nem akarta a britek távozását, de tiszteletben tartja a döntést. A brexit, amennyiben megtörténik, nem valaminek a végét fogja jelenteni, hanem a jövőbeli kapcsolatunk kezdetét – fogalmazott.

Maradáspárti tüntető a parlament előtt. Folytatódik a huzavona
Fotó: Reuters

A választás előre hozásáról szóló szavazás lezárásával a képviselőház ellenzéki tagjai eddig példátlan módon, meglehetős vehemenciával fejezték ki nemtetszésüket az ülésszak öt héttel korábbi befejezése miatt, azzal vádolva Johnsont: el akarja hallgattatni a brexitvitát, ezzel a megállapodás nélküli kilépés felé taszítja az országot. A törvényhozók „Elhallgattatott” feliratú táblákat emeltek a magasba, illetve „Szégyelljétek magatokat!” kiáltásokkal illették a konzervatívokat. A BBC szerint többen John Bercow házelnök köré tömörültek, aki harsány hangon ítélte el a miniszterelnök döntését az ülésszak felfüggesztéséről. – Ez nem szokványos és nem normális felfüggesztés. Évtizedek óta nem tartott ilyen hosszan, és rendeleti úton hirdették ki – füstölgött. Több képviselő nótázni kezdett: walesi és skót népdalokat énekeltek. A parlamenti ülés­szak idő előtti lezárása egyébként nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad október 14-i kezdetekor az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja majd munkáját.

Távozik az alsóház elnöke

Legkésőbb október végén távozik tisztségéből John Bercow, a brit parlament alsóházának elnöke. Bercow, aki 2009 júniusa óta tölti be ezt a tisztséget, még hétfőn közölte: ha lesz a jövő hónapban előre hozott parlamenti választás, akkor annak időpontjában, választások híján pedig október 31-én – a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapján – köszön le a házelnökségről. Döntése bejelentésekor a brexit jelenlegi határidejére utalva hozzátette: október második fele „meglehetősen élénknek bizonyulhat” az alsóházban, és ez azt igényli, hogy abban a rövid időszakban még „tapasztalt egyén” – vagyis ő – irányítsa a parlamenti ügymenetet. Az 56 esztendős Bercow az MTI szerint az alsóház első, zsidó vallását gyakorló elnöke. Az íratlan hagyományok alapján a házelnöki posztra a két legnagyobb parlamenti erő, a Konzervatív Párt és a Munkáspárt felváltva állít jelölteket, így ha ezt a konvenciót betartják, az alsóház következő elnöke a Munkáspárt frakciójából kerülhet ki.