Támogatja a brit Munkáspárt az előrehozott választást

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök eddig háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának parlamenti elfogadtatásával, mindháromszor sikertelenül.

A bejelentésnek különös jelentőséget ad, hogy Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök eddig háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül. A választási törvény alapján ugyanis ehhez az alsóházi képviselők kétharmadának jóváhagyása szükséges, és ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot.

A Labour eddig rendre elzárkózott Johnson indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését.

Jeremy Corbyn azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a Brexit elhalasztásába három hónappal, megszűnt a rendezetlen kilépés lehetősége, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt. A halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet.

Az EU döntéséig október 31. volt a Brexit-határnap, vagyis a halasztási kérés elfogadása nélkül az Egyesült Királyság csütörtökön kilépett volna az Európai Unióból, mégpedig elfogadott Brexit-megállapodás nélkül, mert a londoni parlament nem ratifikálta a kilépés feltételeiről kötött új egyezményt.

Johnson október 19-én kezdeményezte Tusknak küldött – egyet nem értését erőteljesen hangsúlyozó – levelében a kilépés halasztását.

A brit miniszterelnök ezzel annak az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvénynek tett eleget, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja el a Brexit feltételeit rögzítő megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitre sem ad felhatalmazást, a kormánynak kezdeményezni kell az EU-nál a kilépés halasztását három hónappal.

Boris Johnson kedd este várhatóan ismét beterjeszti az előrehozott választások kiírásáról szóló indítványt az alsóház elé, ezúttal nem kétharmados többséget igénylő parlamenti határozati javaslat, hanem törvénytervezet formájában, amely egyszerű többség elérésével is lehetővé teszi a választás kiírását.

A kormány szempontjából ennek a módszernek az a hátránya, hogy az ellenzék ehhez a kormánynak nem tetsző módosításokat is beterjeszthet, és mivel a Konzervatív Pártnak nincs önálló többsége, ezeket a módosításokat az ellenzék el is fogadtathatja – hacsak a kormány e módosítások hatására vissza nem vonja a törvényjavaslatot.

A Munkáspárt módosítási tervei között szerepel egyebek mellett a szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre, valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok is.

Johnson december 12-re akarja kiíratni a választást, de az időpontról is vita van, mivel az ellenzék néhány nappal korábbi dátumot szeretne, annak érdekében, hogy a kormány a jelenlegi parlamentben már ne terjeszthesse be újból a Brexit-megállapodást ratifikálás végett.

A Downing Street tényként közölte, hogy Johnson nem fogja a választások előtt újraindítani a Brexit halasztásának kezdeményezése után leállított ratifikációs folyamatot, az ellenzéki pártok álláspontja szerint azonban ebben az ígéretben nem lehet megbízni, és ezért kell minél előbb feloszlatni a parlamentet.

A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni.