A német államfő köszönetet mondott a közép-európai népeknek a német újraegyesítésért

Köszönetet mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségen.

Berlin, 2019. november 9. Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök beszédet mond a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2019. november 9-én. Mellette Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh és Zuzana Caputova szlovák (j-b) államfõ. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A központi állami ünnepségen a visegrádi négyek államfői, Frank-Walter Steinmeier és Angela Merkel mellett részt vett a német törvényhozás mindkét kamarájának vezetője, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök és Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő, a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat soros elnöke, valamint Michael Müller, a tartományi rangú Berlin kormányzó polgármestere és több száz meghívott vendég, akik között magyar, lengyel, cseh és szlovák fiatalok is voltak.

Berlinben a hét eleje óta ünneplik a fal ledöntésének évfordulóját egy több mint 200 eseményből – kiállítások, koncertek, pódiumbeszélgetések sorából álló – rendezvénysorozattal.

A legnagyobb szabású rendezvényt szombat este tartják a Brandenburgi kapunál. Az ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő, a beszéd után a berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) zenekara, a Staatskapelle Berlin tart hangversenyt Daniel Barenboim vezényletével. Az együttes Ludwig van Beethoven 5. – Sors – szimfóniáját adja elő egy nagyjából 120 perces műsor keretében, amelyben a Németország megosztottságának és újraegyesítésének témája köré szervezve különböző zenés és táncos betétek kapnak helyet.

Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát.

A fal felhúzására a kivándorlási hullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.