Bolívia spanyol és mexikói diplomatákat utasít ki

Magas rangú spanyol és mexikói diplomatákat utasít ki Bolívia arra hivatkozva, hogy megpróbáltak segítséget nyújtani az ország elhagyásában az Evo Morales lemondatott bolíviai államfő vezette kormányapparátus több körözött tagjának. Válaszul Spanyolország is kiutasított három bolíviai diplomatát.

María Teresa Mercado mexikói nagykövetnek, Cristina Borreguerónak, a spanyol nagykövetség ügyvivőjének és Álvaro Fernández spanyol konzulnak 72 órán belül el kell hagyniuk a latin-amerikai ország területét – jelentette be Jeanine Ánez ideiglenes bolíviai elnök hétfőn.

„Súlyosan megsértették a bolíviai szuverenitást és demokráciát” – hangsúlyozta Ánez.

A Morales megbuktatását követően felállt új bolíviai hatóságok szerint a mexikói nagykövetségre a Morales-kormány kilenc magas rangú tisztségviselője, politikusa menekült, és négyük ellen letartóztatási parancs van érvényben. Utóbbiakat „lázadás, terrorizmus és terrorizmus pénzelése” gyanújával akarják őrizetbe venni. Értesülések szerint a diplomáciai képviselet területén tartózkodik Juan Ramón Quintana, Morales volt kabinetfőnöke is, akit lázadás és terrorizmus vádak miatt köröznek.

A mexikói külügyminisztérium keddi nyilatkozatában panaszolta, hogy La Paz-i nagykövetségét sorozatos zaklatások érik a bolíviai hatóságok részéről.

Kifogásolta azt is, hogy az épület szinte ostromzár alá került, mert a bolíviai rendőrség nagy erőket vont össze a helyszínen.

A La Paz-i spanyol képviselet ügyvivője pénteken akart a mexikói nagykövetségre látogatni – a bolíviai hatóságok szerint – egy csoport kapucnit viselő férfi társaságában. A bolíviai kormány erre azzal vádolta meg a spanyol diplomatát, hogy ki akarja csempészni a Morales-kormány volt funkcionáriusait a nagykövetségről. Spanyolország ezt tagadta, viszont még vasárnap hat spanyol diplomata elhagyta az országot a bolíviai kormány felszólítására.

Hétfőn a spanyol külügyminisztérium bejelentette, hogy válaszul La Paz intézkedésére, Madrid kiutasít három bolíviai diplomatát.

A mexikói kormány pedig leszögezte, hogy politikai döntésként tekintenek Mercado kiutasítására, aki mindig is a mexikói külpolitika és a nemzetközi jog alapelvei szerint járt el.

Bolíviában az október 20-án tartott elnökválasztás első fordulója után Morales bejelentette, hogy megszerezte az újraválasztásához szükséges többséget, nincs szükség második fordulóra. A dél-amerikai országban ekkor halálos áldozatokat is követelő tömegtüntetések kezdődtek. A csalás gyanúja miatt a hadsereg és a rendvédelmi szervek nyomására az elnök kénytelen volt lemondani, és először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült. Hívei puccsról beszélnek.

Miután a bolíviai parlament mindkét háza határozatképtelenné vált ahhoz, hogy kijelölje Morales ideiglenes utódát, Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát. November végén a bolíviai parlament törvényt fogadott el arról, hogy törlik az október 20-i elnökválasztás eredményét, és új szavazást tartanak.

Értesülések szerint erre március közepén kerülhet sor.