Felmelegítenék a kvótarendszert a németek

A visegrádi négyek – Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország – már többször egyértelművé tették, hogy nem fogadnak el semmilyen kötelező kvótán alapuló elosztást.

Behajózott migránsok egy spanyolországi kikötőben Fotó: Reuters

Új menekültügyi tervet rakott le az Európai Unió asztalára a hét elején Horst See­hofer német szövetségi belügyminiszter. A néhány oldalas dokumentum kényesen ügyel rá, hogy ne használja a kvóta és kötelező kifejezést, az elképzelés valójában a már többször visszautasított kvótarendszert tálalja új köntösben: kötelező, automatikus elosztási rendszert javasol az uniós tagállamok között a lakosságszám és GDP-arányában.

Ezenkívül azt ajánlja, hogy a menedékkérelmek előzetes vizsgálatát már az unió külső határain folytassák le, és az elutasított kérelmezőket azonnal fordítsák vissza. Ez azért lényeges, mert az Európába érkező migránsok jelentős része rögtön továbbáll, nem várja meg helyben kérelme elbírálását, ami azoknak az országoknak – jellemzően Görögországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak – is érdeke, ahol először az unió területére lépnek.

Berlin azzal érvel, hogy a dublini rendszer nem működik jól, túl nagy terhet ró bizonyos tagállamokra, hiszen 2018-ban a menekültkérelmek 75 százalékát öt tagállamban nyújtották be, és az esetek alig három százalékában térnek vissza szabályosan abba az országba, ahol először az unió területére léptek. Csakhogy az Európai Számvevőszék jelentése szerint valójában nem működik jól az elosztási rendszer sem.

Behajózott migránsok egy spanyolországi kikötőben

Bár a szándék szerint 160 ezer embert kellett volna szétszórni az arra vállalkozó tagállamok között, mindössze 34 705-öt sikerült (21 999-et a görögöktől és 12 706-ot az olaszoktól). Az is erősen kérdéses, hogy a német tervet ebben a formában sikerül áterőltetni a tagállamokon. A visegrádi négyek – Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország – már többször egyértelművé tették, hogy nem fogadnak el semmilyen kötelező kvótán alapuló elosztást. Pintér Sándor belügyminiszter az uniós belügyminiszterek hétfői ülésén határozottan elutasította a kvótarendszert, és ismét leszögezte, hogy Magyarország az illegális migráció megállítását, nem pedig menedzselését tartja a legfontosabb megoldandó feladatnak. Andrej Babiš cseh miniszterelnök múlt héten ugyancsak kirohant Seehofer tervei ellen. „Ezt a vitát 2018-ban már határozottan elutasítottuk, és semmiféle engedményeket nem teszünk. Vége” – zárta rövidre a kérdést egy interjúban.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök várhatóan jövő februárban veszi terítékre a menekültügyi reformterveket, s az év második felében, a német uniós elnökség után terjeszti azt az Európai Parlament elé. Az új Európai Bizottságban a migrációs kérdést elsősorban az „euró­pai életmód előmozdítása” portfóliót vezető görög Margaritisz Szkínász és a „belügyekért” felelő svéd Ylva Johansson kezeli majd.

A két biztos pozitívan nyilatkozott a német elképzelésről, ugyanakkor jelezték, hogy ez is csak egy terv a sok közül, és teljes konszenzusra kell törekedni. Johansson már meghallgatásán, a külügyi bizottságban sem csinált titkot belőle, hogy új menekültügyi és migrációs paktum kidolgozását tartja az egyik legfőbb feladatának. A szociáldemokrata politikus felvázolta elképzeléseit is, amelyek alapján gátat szabna az illegális migrációnak, megfékezné az embercsempészetet, viszont legális bevándorlási útvonalakat nyitna a munkavállalóknak és rászorulóknak, valamint nagyobb és egységes szolidaritást várna el a tagállamoktól.