Szlovákiában 25 politikai csoportosulás indulhat a 2020-as parlamenti választásokon

A vasárnap éjfélkor lejárt határidőig 25 politikai csoportosulás adta le jelöltlistáját a 2020. február 29-re kitűzött szlovákiai parlamenti választásra – közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a Belügyminisztérium sajtóosztályára hivatkozva hétfőn.

A jövő évi parlamenti választás sorrendben már a nyolcadik lesz az 1993-ban önállósult ország történetében. A választási listát állító politikai csoportosulások száma meglehetősen magasnak számít, kettővel több, mint négy éve. A mostaninál többen csak 2012-ben indultak a parlamenti választáson, akkor 26 párt állított jelöltlistát. Ugyanakkor a mostani kínálat az akkorinál is színesebbnek számít, tekintve, hogy több olyan lista van, amelyen koalícióban vagy közös pártlistán indulnak különböző politikai pártok, mozgalmak és csoportosulások.

A 2016 márciusában tartott legutóbbi szlovákiai parlamenti választáson 8 politikai formáció jutott be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba. Ezek a pártok egy, az időközben szétesett jobbközép Háló (Siet) nevet viselő párt kivételével a 2020-as voksoláson is indulnak. Felmérések és elemzői vélemények szerint a 25 listát állító politikai csoportosulás közül körülbelül tíznek lehet valós esélye arra, hogy megszerezze a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százaléknyi szavazatot.

Felmérések szerint a februári voksolást legnagyobb eséllyel a jelenlegi legerősebb kormánypártnak – a négy éve a voksok 28 százalékát megszerző balközép Irány – Szociáldemokráciának (Smer-SD) van esélye megnyerni, 20 százalék körül várható eredménnyel. A legutóbbi közvélemény-kutatások a második, illetve a harmadik helyre két új politikai formáció befutását valószínűsítik, egyaránt 12 százalék körüli eredménnyel. Ezek egyike az előző államfő, Andrej Kiska pártja, az idén nyáron bejegyeztetett, Emberekért (Za ludí) nevű centrista liberális párt. A másik pedig két liberális pártból álló koalíció, amely a baloldali-zöld-liberális Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko), illetve a jobbközép liberális Együtt – Polgári Demokrácia (Spolu – občianska demokracia) pártok tandemje.

A felmérésekben többnyire a harmadik vagy negyedik helyen szerepel a jelenleg a parlamenti ellenzék soraiban helyet foglaló Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba – Ľudová strana Naše Slovensko), amelynek 10-12 százalék körüli eredményt jósolnak. A Marián Kotleba vezette párt önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén határozza meg, EU- és NATO-tagság ellenes, a szlovák sajtó legtöbbször szélsőjobboldaliként jellemzi őket.

A felmérések a bejutásra esélyes, de 7-8 százaléknyi szavazatnál többet aligha elérő csoportosulások közt négyet tartanak számon. Ezek egyike a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom (OLaNO) és néhány másik törpepárt által alkotott koalíció. Ide tartozik a klasszikus liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), továbbá a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártja, a jobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH).

A felmérések szerint kérdéses, hogy a jövő márciusban összeálló új pozsonyi törvényhozásban lesz-e képviselete a felvidéki magyarságnak. Ennek oka, hogy a közös magyar lista összeállításáról az ősz folyamán folytatott ötpárti egyeztetések kudarcba fulladtak. Így a felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező két politikai erő, a tisztán magyar Magyar Közösség Pártja (MKP), illetve a Most-Híd szlovák magyar vegyespárt, nem közös listán, hanem néhány köréjük csoportosuló törpepárttal együtt indul. Az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás egy választási párt, a Magyar Közösségi Összefogás néven létrehozott formáció listáján indul. A Most-Híd viszont a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), valamint egy szlovák törpepárt, az Esély (Šanca) és a Szlovákia Roma Kezdeményezése (RIS) nevű politikai csoportosulás jelöltjeit engedte fel a listájára.