Ursula Von der Leyen: Európa ígéret, Európa maga a jövő

Kötelességünk megőrizni a kontinens békéjét, a jogokat, a szabadságot, ezt az egységes piac által teremtett kivételes gazdasági lehetőségeket jelentő kincset – fogalmazott az EB elnöke.

Brüsszel, 2019. december 1. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Unió intézményi és mûködési kereteit megreformáló Lisszaboni Szerzõdés 10. évfordulóján tartott ünnepségen Brüsszelben 2019. december 1-jén. Az új összetételû biztosi testület és az Európai Tanács elnöke ezen a napon lép hivatalba. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Az ezen a napon hivatalba lépő Ursula Von der Leyen az Európai Történelem Háza épületében tartott eseményen hangsúlyozta: a Lisszaboni Szerződés azt a felelősséget rója az uniós intézmények vezetőire, hogy erősebb Európai Uniót hagyjanak maguk után, mint amilyet elődeiktől örököltek.

„Kötelességünk megőrizni a kontinens békéjét, a jogokat, a szabadságot, ezt az egységes piac által teremtett kivételes gazdasági lehetőségeket jelentő kincset” – fogalmazott.

Kijelentette: Európa gyorsan változik. Az uniós vezetők felelőssége pedig az, hogy kövessék ezt a változást, és senkit se hagyjanak hátra – tette hozzá Von der Leyen.

Charles Michel, az Európai Tanács vasárnap hivatalba lépő új elnöke beszédében azt emelte ki, hogy az európaiak sokféleségéből fakadó akadályok legyőzése eredményeként az Európai Unió békében és jólétben létezhet a kontinens szívében.

Kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés évfordulójának megünneplése nem pusztán visszatekintés, hanem „az új kezdet lelkes és reményteljes ünneplése”.

Mint rámutatott, a szerződés eszközöket biztosított a friss kihívások kezeléséhez, köztük a klímaváltozás elleni küzdelemhez, és hozzájárult a demokrácia, az átláthatóság megerősödéséhez, elősegítette az európai kül- és biztonságpolitika összehangolását.

Az uniós intézményeknek fáradhatatlanul együtt kell működniük az európai projekt érdekében – tette hozzá az Európai Tanács új elnöke.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank november elején hivatalba lépett új elnöke arról beszélt, hogy tisztségéből adódóan az Európát sújtó és az előtte álló kihívásokra összpontosítja figyelmét, amelyek között a klímaváltozást, a pénzügyi válságokat és a technológiák rohamos fejlődését említette.

Reményét fejezte ki, hogy az elmúlt évek problémáinak megoldásából és hibáiból tanulva kollégáival közösen megoldást találnak a jelentkező kihívásokra a „megújulás és a remény időszakában”.

Kiemelte továbbá, hogy az Európai Uniónak tőkét kell kovácsolnia erejéből, globális gazdasági vezetői pozíciójából.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszédében arra szólította fel az uniós intézmények vezetőit: teljesítsék az elmúlt hónapokban tett ígéreteiket.

„Ideje cselekednünk. Az Európai Parlament készen áll arra, hogy együtt dolgozzon az uniós társintézményekkel az európai építkezés folytatása érdekében” – fogalmazott.

A Lisszaboni Szerződés – amelyet 2007. december 13-án írta alá, és 2009. december 1-jén lépett hatályba – az Európai Unió (EU) működésének hatékonyabbá tételét célozta az alapszerződések korábbi változatainak módosításával. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányult, hogy megerősítse az unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését.