Nagypolitikai játszma sejlik fel a phnompeni per mögött

Igazi hidegháborús történet érkezik a végkifejletéhez most, hogy Kambodzsában elkezdődött egy hazaárulással vádolt ellenzéki politikus pere. A 2017-ben kipattant ügy egy felvételre épül, amely szerint az Egyesült Államok a phnompeni kormány megbuktatására készült. Jogvédők és az Európai Bizottság is politikai indítékot gyanít, mások szerint Kambodzsa a Kína és az Egyesült Államok közötti rivalizálás egyik frontvonalává vált.

A délkelet-ázsiai térség a nagyhatalmi rivalizálás egyik küzdőterévé vált, a geostratégiai szempontból fontos régióval a nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozik. Bár a Dél-kínai-tengeren időnként felvonuló kínai, amerikai hadihajók és más katonai eszközök adják a leglátványosabb elemeit a Kelet és Nyugat térségben zajló versengésnek, politikai és gazdasági fronton is bőven adódnak érdekes ügyek.

Ilyen a kambodzsai ellenzéki vezető, Kem Szokha kezdődött bírósági tárgyalásának története. Kambodzsa alkotmányos monarchia, szakértők demokratikus és autoriter elemeket ötvöző, hibrid rezsimként írják le. Az ázsiai országot egy 1998-as puccs óta a Néppárt vezeti, amely nyugati megfigyelők szerint egyre keményebben lép fel a rendszerrel nem szimpatizálókkal szemben. A nyugati narratíva szerint ennek esett áldozatul az üldözött jogvédőből lett politikus, Kem Szokha és pártja, a Kambodzsai Nemzetmentő Párt (CNRP): az ellenzéki vezetőt 2017-ben letartóztatták, a CNRP-t nem sokkal később felszámolták.

A kambodzsai kormány egészen máshogy látja a helyzetet. Kemet hazaárulással, idegen hatalmakkal való összeesküvéssel tartóztatták le, miután a kormány megbuktatásáról beszélt egy konferencián még 2013-ban. Az ausztráliai eseményen Kem elmondta, az Egyesült Államok támogatja őt, hogy átvegye a hatalmat a regnáló kormánytól.

– Vannak szakértők, egyetemi professzorok Washingtonban és Montrealban, akik amerikai kérésre adnak nekem tanácsot, hogy kialakítsunk egy stratégiát és megbuktassuk a kambodzsai vezetést – mondta Kem. A beszédről készült felvételt évekkel később, 2017-ben mutatta be Kambodzsa miniszterelnöke, Hun Szen.

Mint fogalmazott, politikai ellenfele ezzel elismerte, hogy az Egyesült Államok a 2004-es ukrajnai narancsos forradalomhoz hasonló puccsot készít elő országában. – Amerikának Kambodzsában is van ilyen tapasztalata, 1970-ben Lon Nol tábornok államcsínyét támogatták – mutatott rá a miniszterelnök. A kormánypárthoz közelállók továbbmentek a jelenség elemzésében, a CIA amerikai titkosszolgálatot, valamint a tajvani kormánypártot és külföldi tudósítókat is meggyanúsítottak azzal, hogy részt vettek a kormány megbuktatását célzó amerikai akció előkészítésében.

Kem ügyvédei azzal védekeztek, hogy az ellenzéki politikus demokratikus hatalomátvételre készült, az amerikaiak pedig korábban Hun Szen pártjának is nyújtottak segítséget. Szintén ezt hangoztatja az Amnesty International jogvédő szervezet, de Kem szabadon engedése mellett kampányol az Európai Bizottság is. Kambodzsa is kedvezményezettje a legkevésbé fejlett országoknak járó, úgynevezett „fegyver kivételével mindent” uniós vámszabályozásnak. Az EU ezt vonhatja meg az ázsiai országtól. A Kem letartóztatását vizsgáló nyomozás február végén zárul le, nyugati elemzők szerint az ügy politikai indítékát mutatja, hogy a brüsszeli döntéshez közeledve tűzték ki a tárgyalást. Nagy kérdés, miként reagál az Egyesült Államok. Kem letartóztatásával is összefüggött, hogy a kambodzsai kormány 2017-ben minden közös hadgyakorlatot felfüggesztett az Egyesült Államokkal, védelmi kérdésekben is párbeszédet kezdve Pekinggel. Sajtóhírek szerint Kína az ázsiai országban hozna létre katonai bázist és hadikikötőt, jelentősen megnövelve mozgásterét a konfliktusos térségben.

Kína diplomáciai sikereit látva Washington elengedheti az ellenzéki vezető kezét. Tavaly ősszel új amerikai nagykövet érkezett Phnompenbe, és elemzések szerint a kapcsolatok gyors fordulatot vettek. Ebben bizonyára közrejátszott Donald Trump Hun Szennek írt levele, amelyben az amerikai elnök leszögezte: kormánya nem akar fordulatot a kambodzsai kormány élén.