Donald Tusk a lengyelek Gyurcsány Ference

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke legutóbb a Spiegelnek adott interjúban támadta a magyar kormány koronavírus elleni intézkedéseit és Orbán Viktor miniszterelnököt. Tusk múltjához és megítéléséhez hozzátartozik egy ügy, amely lassan feledésbe merül. 2012-ben robbant a lengyel nyilvánosságot megmozgató, úgynevezett Aranyborostyán-botrány, amelyben Donald Tusk és fia, Michal Tusk neve is felmerült. A pénzügyi csalássorozat nagyjából húszezer lengyel állampolgár befektetését emésztette fel, és megközelítőleg hetvenmilliárd forintnyi kárt okozott az érintetteknek. Az ügy részletéről a hirado.hu Michał Karnowskit, a Wpolityce.pl konzervatív lap szerkesztő-publicistáját kérdezte.

Plichta az úgynevezett Ponzi-séma nagymestere volt. Az eljárás lényege röviden az, hogy a korábbi befektetőket az újabban meggyőzött befektetők pénzével fizetik ki egészen a lefelé ívelő spirál összeomlásáig. A veszteség a legutolsó belépők részéről a legnagyobb. Az ő befektetésük és a szerződésekben ígért kamat egésze elvész a rendszer bedöntésekor. A nagyarányú nyereség a láncreakció-szerű csalás elindítójának jut csak. A meglopottak többsége kispénzű nyugdíjas volt, akik megtakarításuk számára kerestek biztos befektetést.

A befektetések további sorsa, a pénz áramlása részben tisztázatlan maradt. Amit tudni lehet: a szürkezónába forgatott pénzből mintegy másfél milliárd forintnyi a Plichta házaspár összvagyonát gyarapította. De a befektetésekből finanszírozták az Aranyborostyán-botrány során csődöt jelentő gdanski székhelyű légitársaságot, az OLT Expresst. Lengyel minisztériumi jelentések szerint a fapados társaság működésével jelentős károkat okozott az akkor csőd szélén álló LOT állami légitársaságnak.

Az OLT Express szóvivője és tanácsadója pedig Michal Tusk, Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök, jelenleg is regnáló EPP-elnök fia volt.

Az eljárás során (Plichta állításai alapján) felmerült, hogy Michal Tuskra csak azért volt szükség a cégnél, hogy személye egyértelmű védelmet jelentsen az állami ellenőrzésekkel szemben. A vádak szerint Lengyelország miniszterelnökének fiaként képes volt fedésbe helyezni az OLT Express és azon keresztül az Amber Gold pénzügyi tevékenységét. Az emberek zsebéből kicsalt pénz itt lett tisztára mosva. Plichta így vallott 2012-es letartóztatása után Michal Tusk szerepéről: Mi foglalkoztatjuk a miniszterelnök fiát. Amíg ő nekünk dolgozik, addig érinthetetlenek vagyunk.

Plichta állításait Donald Tusk fia tagadta. A fiú szerepe valójában többrétegű jelentőséggel bírt, Michał Karnowski kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy valóban komoly vádak merültek fel, amelyeket ugyan nem bizonyítottak, de ez a gyakorlatban aképpen működhetett, hogy a gdanski repülőtéren koordinátori és az OLT Expressben tanácsadói állással is rendelkező fiú bizalmas üzleti információkhoz és adatokhoz jutott, ezekkel pedig illegális versenyelőnyhöz juttathatta Plichta fapados cégét bármely légitársasággal szemben. Így a lengyel nemzeti légitársasággal szemben is. Ezzel pedig – többek között – megszegte a repülőtérrel kötött szerződését is.

A rendkívül precízen, több lépcsőben felépített kartellezés feltételezhető célja a következő volt: a nehéz helyzetben lévő állami légitársaság fokozatos gyengítése illegális versenyelőnyökkel, majd utolsó állomásként a LOT bekebelezése az Amber Gold üzleti ernyője alá.

A gyanúnak konkrét okai is voltak. Tusk miniszterelnöksége alatt a lengyel pénzügyi állami felügyelet szerepét betöltő hatóság hivatalosan is feketelistára helyezte az Amber Goldot a szükséges engedélyek hiányára hivatkozva. Ennek ellenére az Amber Gold folytathatta kétes befektetési tevékenységét. A gdanski állami hatóságok bizonytalannak látszó körülmények között nagyfokú toleranciát mutattak a cég tevékenysége iránt.

Annak ellenére, hogy az illetékes hatóság többször is jelezte fenntartásait az alappal kapcsolatban, Tusk az alárendelt közigazgatási szerveket nem utasította, hogy kezdjék meg az ilyenkor szokásos eljárásrendet és intézkedéseket. A vád és a közvélemény szerint tehát a fia tette a dolgát, és megvédte a befektetési alapot a kellemetlenségektől.

Karnowski kérdésünkre válaszolva, hozzátette: ma már úgy tűnik, hogy hallgatólagos megegyezés lehetett az akkor fennálló Tusk-kormány és az OLT között a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT felvásárlására. Bár a köztudatban ezek már ismert tényekként rögzültek, de hivatalos vádat soha nem emeltek. Plichta vitte el a balhét Tusk és fia helyett is.

Lengyelországban az ügy jelentős politikai hullámokat vert. A 2012-ben kirobbant Aranyborostyán-ügy kivizsgálására 2015-ben a Jog és Igazságosság pártja (PiS) kormányzása alatt a kabinet vegyes bizottságot hozott létre. A meghallgatások során Donald Tusk azzal védekezett, hogy nem a miniszterelnök feladatköre az Amber Gold megítélése és a veszélyeztetett befektetők védelme.

Együtt érzek azokkal, akik elvesztették pénzüket az Amber Gold miatt, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pénzfelügyelet figyelmeztetése, miszerint az Amber Gold kockázatos befektetést jelent, nyilvánosan elérhető volt – nyilatkozta Tusk a meghallgatásakor. Michał Karnowski az idézetünket azzal egészítette ki, hogy az államapparátusban és az illetékes hatóságok szintjén mindenki pontosan látta, hogy mi történik, de senki nem lépett semmit, mindenki Tuskra várt. Ez nagyon rombolóan hatott Lengyelországra.

Ez volt az első ilyen mozzanat, amikor egyre többen kezdték úgy gondolni, hogy az állam nem védi őket, nem értük működik, és Tusk nem egy komolyan vehető politikus, nem vállal felelősséget, sőt, hárítja azt. Amikor a televízió kameráiba nézve azt mondta, hogy mindenki saját magáért felel, mindenkinek joga van rossz döntéseket hozni, az valóban egyfajta fordulópont volt, ami lerombolta azt a mítoszt, hogy Tusk a nemzetért dolgozik. Lelepleződött, hogy egyáltalán nem az, akinek mutatja magát.

Tusk a botrány kirobbanása után már nem töltötte ki hivatali idejét, a 2012-ben újraválasztott, de a népszerűségéből folyamatosan veszítő kormányfőt 2014-ben az Európai Tanács elnöki pozíciójára kérték fel, ami egyfajta mentőövként és fizetségként érkezett számára, a lehető legjobb pillanatban. Michał Karnowski utolsó kérdésünkre válaszolva még hozzátette: Tusk a lengyelek Gyurcsány Ference, akihez a lengyel nemzeti vagyon kiárusításának terve kötődik, akinek az volt a célja, hogy kiszolgálja a külföldi tőkét a nemzeti érdekekkel szemben – írja cikkében a Hirado.hu.

A teljes cikk IDE KATTINTVA érhető el.