Akik a közösségi médiából tájékozódnak, könnyebben hiszik el a tévhiteket

Az augusztus 7. és 26. között végzett kutatásban 21 ezren vettek részt szerte az Egyesült Államokból. A Snapchat-használók 28, az Instagram-használók 23, a Wikipédia-olvasók 25 százaléka adott hitelt a Covid–19-cel kapcsolatos téves információknak – állapították meg a Northwestern, a Harvard, a Northeastern és a Rutgers Egyetem kutatói.

A megkérdezetteknek abból a nyolc százalékából, akik az előző 24 órában a Messengeren kaptak híreket, 26 százalék volt hajlamos elhinni a hamis állításokat. A résztvevőknek abból a négy százalékából, akik WhatsAppot használtak, 31 százalék hajlott erre. Ezzel szemben azok közül kerültek ki legalacsonyabb arányban (11 százalék) a hamis információkban hívők, akik helyi televíziók híradóiból, hírportálokról vagy applikációkból, valamint helyi lapokból tájékozódtak.

„Az eredmények alátámasztják az előzetes aggodalmakat, hogy a közösségi háló táplálja az új koronavírussal és a Covid–19-cel kapcsolatos tévhiteket. A félretájékoztatásnak súlyos következményei lehetnek, amikor az egyéni viselkedést vagy a csoportvélekedést befolyásolja” – mondta James Druckman, a kutatócsoport tagja, a Weinberg Egyetem politológusa. A kutatók azt kérdezték a résztvevőktől, hogy elhiszik-e azt a 11 hamis állítást a Covid–19-ről, amelyek a járvány kezdete óta keringenek az interneten. A 11 állításból hat összeesküvés-elméletekről vagy kockázati tényezőkről, öt a megelőzésről szólt.

Egy-egy állításról 7-22 százalék válaszolta, hogy egyetért vele. A legkevesebben, hét százalék hitte, hogy az influenza elleni oltás növeli a Covid–19 kockázatát, 22 százalék vélte azt, hogy az új koronavírus egy kínai laboratóriumból került ki vegyi fegyverként.

A kutatók továbbá megállapították, hogy a 45 év alattiak hajlamosabbak voltak a hamis híreknek hinni, az idősebbek kevésbé. A 25 alattiak 18 százalék eséllyel dőltek be, a 25–44 közöttiek 17, a 45–64 közöttiek 12, a 65 év felettiek kilenc százalék eséllyel hittek el téves állításokat.

A közösségi médiában gyorsan terjednek az álhírek
Fotó: REUTERS/Jon Nazca

Akik hittek a Covid–19-cel kapcsolatos hazugságoknak, azok kisebb valószínűséggel adatnák be maguknak az ellene védő oltást.

A kutatók emellett erős összefüggést találtak a maszkviselés és a hamis információknak bedőlés között. Azok, akik elhitték a hamis hírek többségét, kevésbé szigorúan követték a maszkviselési szabályokat, mint azok, akik nem ültek fel a hamis híreszteléseknek vagy bizonytalanok voltak bennük.