Célzottan tünteti el Minszk az ellenfeleit

Alkotmánymódosítással vetne véget a válságnak Aljakszandr Lukasenka, a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő szerint ugyanakkor a belarusz államfő tervei nem találkoznak a tüntetők elvárásaival. Az ellenzék vezetője közben Varsóba látogatott, ahol a lengyel kormányfő egy európai támogatási terv előterjesztését helyezte kilátásba Belarusz számára.

Belarusian opposition leader Sviatlana Tsikhanouskaya meets with Polish Prime Minister Mateusz Morawiecki in Warsaw, Poland, September 9, 2020. REUTERS/Kacper Pempel TPX IMAGES OF THE DAY - RC2XUI9Z0RUU Fotó: Kacper Pempel

Varsóban fogadta tegnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az augusztusi belarusz elnökválasztás elnökjelöltjét, Szvjatlana Cihanouszkaját. A találkozó az úgynevezett Belarusz Házban zajlott le, amelynek a kulcsait a lengyel miniszterelnök szimbolikusan átadta Cihanouszkajának.

– A varsói Belarusz Ház az ellenállás koordinációjának és a polgári társadalom felépítésének a helyszínévé válhat. Az egész Európai Unió támogatja Belaruszt a szabadságért és demokráciáért vívott küzdelmében. […] Amikor Belarusz küzdelmét látjuk, akkor a saját negyven évvel ezelőtti szabadságharcunk jut az eszünkbe

– idézte Morawieckit a Belsat hírtelevízió. A lengyel kormányfő arról is beszélt, hogy egy új elnökválasztás után Belarusznak szüksége lesz gazdasági támogatásra, ehhez pedig az Európai Unió minden segítséget megad majd.

Hatósági nyomás az ellenzéken

Közben a békés politikai átmenet megvalósítását célul tűző koordinációs tanácsnak csak egyetlen elnökségi tagja maradt szabadon Belaruszban: Szvjatlana Alekszijevics Nobel-díjas belarusz írót jelenleg külföldi diplomaták védik otthonában. A hét elnökségi tag közül mindenki mást vagy letartóztattak, vagy kiutasítottak az országból az elmúlt napokban. Makszim Znak jogászt tegnap tartóztatták le a hatóságok, hétfőn pedig nyoma veszett az elnökség másik három tagjának. Kedd reggelre ketten Ukrajnában kerültek elő, a harmadik tagot, Marija Kolesznyikovát a belarusz–ukrán határnál vették őrizetbe. Vélhetően mindhármukat a korábbi gyakorlathoz hasonlóan hatósági nyomásra próbálták kiutasítani az országból, ám Kolesznyikova ellenállt.

– Megjelent Marija Kolesznyikova, őt vezették, elég hangos volt. Nyilvánvaló volt, hogy erőszakkal vezetik, és hogy ellenáll. Betuszkolták a hátsó ülésre, és rácsukták az ajtót. Azt kiabálta, hogy nem megy sehová. Amint meglátta az útlevelét az autóban, azonnal elvette és sok apró darabra szaggatta. Aztán meggyűrte ezeket a darabkákat is, majd kiszórta őket az ablakon

– mesélte a kedd este már Ukrajnában tartott sajtótájékoztatón a két kiutasított elnökségi tag, Ivan Kravcov és Anton Rodnyenkov.

VÁlságmegoldási terv készül

Az RBK orosz hírügynökség saját forrásaiból kedden értesült arról, hogy Minszk konkrét válságmegoldási tervet mutatott be augusztus végén az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) zárt ülésén Bécsben. Lukasenka korábban többször jelezte, hogy a belpolitikai válság megoldását az alkotmányreformban látja – ugyanakkor konkrétumokról eddig nem volt szó. Az EBESZ üléséről kiszivárgott terv szerint 2022-ig referendumon szavazna a lakosság az alkotmánymódosításokról, amelyek gyengítenék az elnöki jogköröket a parlamenti hatalom javára. Ezután 2022-ben előrehozott elnök- és parlamenti választásokat tartanának.

Andrej Jeliszejev, a belarusz Átalakulóban lévő Eurázsiai Államok Kutatóközpont vezetője szerint ugyanakkor valódi reformokról nem lehet szó, a hatalom a kivárásra játszik.

– Ezek a tervek egyáltalán nem felelnek meg a tüntetők elvárásainak: Lukasenka kozmetikai jelleggel változtatna az alkotmányon, olyan területeken, amelyeket ő maga választott ki. Vagyis ez a folyamat teljes mértékben a jelenlegi vezetés ellenőrzése alatt lesz, és így a javaslatoknak egyetlenegy fő célja van: a hatalom megtartása

– nyilatkozta lapunknak a szakértő.