Jobboldali lendület az olasz választásokon, aggódhat a baloldal

A jobboldal jelöltjei alaposan megszorongatták a „vöröseket”, három régióban biztos a győzelmük.

Milánó, 2020. szeptember 21. Matteo Salvini, az olasz ellenzéki Liga párt elnöke távozik egy szavazóhelyiségbõl az olaszországi részleges olasz önkormányzati választásokon és a parlamenti képviselõk számának csökkentésérõl tartott népszavazáson Milánóban 2020. szeptember 21-én, a voksolások második napján. A koronavírus-járvány miatt két napig tart a szavazás. MTI/AP/Reuters pool/Flavio Lo Scalzo Fotó: Flavio Lo Scalzo

Délutánra fellélegezhetett a magát korábban rendszerellenes pártként meghatározó kormánypárti Öt Csillag Mozgalom (M5S), a választók többsége ugyanis igent mondott a parlament létszámának csökkentésére a járványhelyzet miatt két napon át tartó népszavazáson. Az Il Giornale azt írja, a kétkamarás parlament 945 tagjának 600 főre redukálására az urnák elé járult választópolgárok hetven százaléka igennel voksolt, ezzel pedig a mozgalomból lett párt elérte a megalakulása óta leginkább szorgalmazott politikai céljának megvalósulását.

A referendum csupán félsiker

Az Öt Csillag Mozgalom azonban nem örülhet maradéktalanul, még ha a szavazók a referendumon támogatták is a javaslatukat, ugyanis a népszavazással egy időben tartott tartományi választásokon nem csupán nem sikerült meghódítania egyetlen régiót sem, de tulajdonképpen labdába se tudott rúgni a bevándorlásellenes Matteo Salvini vezette ellenzéki jobboldali összefogás és a másik kormánypárt, a baloldali Demokrata Párt közötti szoros küzdelemben.

A tartományi választások szavazatszámlálása ugyan még nem zárult le, annyi bizonyos, hogy a jobboldali pártszövetség vezető ereje, a Liga szinte biztosan elhódította a vörösöktől a közép-olaszországi Marchét, Venetóban Luca Zaia, a Liga politikusa harmadszor is földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, Liguriában pedig a jobbközép jelöltje, Giovanni Toti szintén győzelmet ért el. Az északi Valle d'Aosta tartományban is a jobboldal vezet, utóbbiban azonban csak holnapra várható eredmény. Mostanra az is biztosra vehető, hogy a déli Campania a balközép kezében maradt, a legnagyobb kérdés tehát az, hogy

Toszkánában és Pugliában sikerül-e a jobboldalnak legyőzni a Demokrata Párt jelöltjeit.

A verseny rendkívül szoros, Pugliában fej-fej mellett áll a baloldal és a Georgia Meloni vezette jobboldali Olasz Testvérek párt jelöltje. A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera felmérése szerint azonban Toszkánában a baloldal és a jobboldal között legalább három százalékpontos különbség van az előbbi javára.

A kormány válságkezeléséről szól az eredmény

Elemzők egyöntetűen úgy vélik: bár az eredmény akkor sem fog kormányváltást eredményezni, ha a Liga jelöltje kerül ki győztesként a szoros küzdelemből, a voksolás mindenképp vízválasztó a Demokrata Párt és az M5S kormánykoalíciója szempontjából, hiszen a választók most kaptak először lehetőséget arra, hogy kifejezzék pártszimpátiájukat a koronavírus-járvány hónapjai után, méghozzá egy rendkívül erős gazdasági válság kellős közepén.

Az olasz gazdaság – a legóvatosabb becslések szerint – az idén legalább nyolc százalékkal zsugorodhat, Olaszország a járvány által legsúlyosabban érintett európai államok közé tartozik. Az olasz gazdaság a járvány előtt is bajban volt, a szerkezeti és egyéb problémák miatt a növekedés motorja kifulladt. A Giuseppe Conte vezette kormány ugyanakkor igyekszik lehetőséget látni a járvány utáni helyzetben:

Róma nemrég jelentette be a gazdaság helyreállítását célzó akciótervét, amely szerint a baloldali vezetés az Európai Unió forrásaiból tervezi az olasz gazdaság újraépítését.

Az EU egyébként 209 milliárd eurót tett hozzáférhetővé Róma számára az Európai Bizottságnak a járvány következtében felmerült károk enyhítését célzó pénzügyi csomagjából.

Nem bíznak az EU-ban

Róma akcióterve október közepén kerülhet a brüsszeli hivatalnokok elé, az olaszok jelentős része azonban megosztott abban, hogy vajon helyes-e az Európai Unió kezébe adni a gazdaság fellendülésének egyetlen kulcsát. Az EU-tól való elidegenedés elsősorban a bevándorlási válságnak köszönhető, illetve annak, hogy Brüsszel magára hagyta a dél-európai országot a probléma kezelésében, de az EU-nak a járvány kezdetén tanúsított tehetetlensége szintén kiábrándította az olaszokat.

Egy áprilisi felmérés szerint az olaszok hetven százaléka nem bízik az unióban; a közvélemény-kutatás eredményét akkor az EU járványhelyzet során mutatott közömbösségére adott válaszként tudták be. Az Italexit kifejezést ugyanakkor a mai napig egyre többen használják, a brexitre utalva.