Robbanásszerűen emelkedik az iszlámhívők aránya Ausztriában

A lakosság 10,6–19,9 százaléka lehet muszlim 2050-re, attól függ, milyen bevándorláspolitikát alkalmaznak.

Women and children enjoy the morning sun on a bench in front of Schoenbrunn castle in Vienna May 5, 2009. REUTERS/Heinz-Peter Bader (AUSTRIA TRAVEL ENVIRONMENT) - BM2E5550YKT01 Fotó: Heinz-Peter Bader

Amikor Bosznia–Hercegovinát ­1908-ban az Osztrák–Magyar Monarchiához csatolták, a birodalomnak először lett komolyabb lélekszámú, bár arányait tekintve még mindig jelentéktelen muszlim lakossága. Bécs alig négy évre rá hirdette ki előremutató törvényét, amely hivatalos vallásként ismerte el az iszlámot. Az 1912-es jogszabály reformjára egészen 2015-ig kellett várni, amikor

Sebastian Kurz, még külügyi és integrációs miniszterként, vitte keresztül a módosítást, amire a franciák csak most készülnek: például a külföldről érkező támogatások és az imámok képzésének megregulázását.

Ausztria lakossága még az 1951-es népszámlálás szerint is túlnyomó többségében keresztény, azon belül is római katolikus volt. A változást a ’60-as és ’70-es évek hozták, amikor a II. világháború utáni gazdasági fellendülésben az ország külföldiekkel csillapította munkaerőhiányát. A hatvanas évek végén már több tízezer, többségé­ben török és jugoszláviai muszlim élt Ausztriában, öt év múlva számuk már több százezresre emelkedett. A növekedés üteme ezután megtorpant, de a családegyesítések, valamint a jugo­szláv háború nyomán érkező menekültek, majd a 2015-ös migrációs válság miatt azért az utánpótlás folyamatos maradt. A változást jól szemlélteti, hogy míg az ­1971-es népszámlálás adatai szerint még 0,3 százalék vallotta magát muszlimnak, húsz évvel később már két százalék, tíz évre rá pedig már 4,2 százalék.

Vallási hovatartozásról adatokat azóta hivatalosan nem mérnek, így legfeljebb becslésekre lehet hagyatkozni. Eszerint 2009-ben a muszlimok lélekszáma már meghaladta a félmilliót, 2017-ben pedig már elérhette a hétszázezret, amivel a teljes népesség nagyjából nyolc százalékát alkotják. A tendencia folytatódik, az amerikai Pew Resarch Center négy évvel ezelőtt úgy számolt, hogy

Ausztria lakosságának 10,6–19,9 százaléka lehet muszlim 2050-re, attól függően, hogy milyen bevándorláspolitikai forgatókönyv érvényesül.

Származásukat illetően a legtöbben törökök, őket követik a Bosznia-Hercegovinából, Szerbiá­ból, Koszovóból érkezők. Az öt évvel ezelőtt indult migrációs válság idején az osztrákok majd kilencvenezer menedékkérőt is befogadtak, többségében szíreket és afgánokat.

A muszlimok jelentős része Bécsben él. Tavaly a hivatalos statisztikák szerint a főváros lakosságának majd tíz százaléka Európán kívülről érkezett. A származási országok listáján az első két helyen szerepel Szerbia és Törökország, Magyarország csak a hetedik. Néhány évvel ezelőtt kutatók arra figyelmeztettek, hogy

Bécs lakosságának máris 12 százaléka muzulmán, ezzel a katolikusok után a legnagyobb csoportot képezik, az arány pedig a következő harminc évben megduplázódhat.