A migránsok még visszasírhatják Merkelt

Új vezetőt választ hamarosan a német CDU: januárban dől el, hogy a három jelölt közül melyik örökli Annegret Kramp-Karrenbauer – Angela Merkel kancellár kormányának védelmi miniszterének – elnöki székét. Nagy valószínűséggel az új elnök válthatja majd Merkelt a kancellárságban. Az egyik jelölt, Friedrich Merz az elmúlt időszakban többször is meglehetősen sarkosan fogalmazott a migránsokkal kapcsolatban, és ha valóban kancellár lesz belőle – amire van esélye –, az a potenciális németországi bevándorlók életében is lényeges változást hoz.

Berlin, 2020. július 9. A Reichstag a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület Berlinben. 1894-ben nyitották meg, és egészen az 1933-as tûzvészig a Német Birodalom parlamentjeként mûködött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”. MTVA/Bizományosi: Máté Attila *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Máté Attila Forrás: MTI

Január közepén kerül sor a CDU következő kongresszusára, amelyen a küldöttek három jelölt – Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen – közül választják ki a párt új elnökét. Közülük a legesélyesebbnek tartott Merz hosszú idő óta a kereszténydemokraták – Merkelt ellenző – jobbszárnyának favoritja.

Amióta Németország a menekültválsággal, illetve annak következményeivel küzd, a CDU több választási kudarcot is elszenvedett, a migránspártiként jellemezhető kancellárt, Angela Merkelt addig stabilan magas népszerűség jellemezte, de ez csökkenni kezdett.

Ekkortájt – 2018-ban – már kis híján a migránspártisággal éppen nem vádolható Friedrich Merz vette át a pártvezetői tisztséget Merkeltől – ám helyette végül Annegret Kramp-Karenbauer lett a CDU elnöke. Miután azonban idén ő is bejelentette, hogy visszalép a pártelnöki tisztségből, Merz visszatért a ringbe – írja a V4NA Hírügynökség.

A neuralgikus migrációs kérdés az elnökjelöltek hétfői televíziós vitájában is előkerült.

A beszélgetésben Friedrich Merz úgy fogalmazott: Németországban lényegesen kevesebben igényelnének munkanélküli-segélyt, ha nem kerül sor 2015-ben a tömeges bevándorlásra. Hozzátette: a jelenleg mintegy egymillió segélyen élő migráns nélkül több pénz jutna az egyre szegényedő németek segítésére.

A „német Trumpnak” nevezett keményvonalas jobboldali Merz korábban is híres volt a bevándorlást illető szigorú hozzáállásáról. 2018-ban a CDU egyik türingiai konferenciáján például egyenesen a menedékjog eltörlését szorgalmazta, amiért sokan nemzetiszocialistának bélyegezték.

A jelenlegi bevándorláspolitikába (#Merkelland) való beavatkozás kérdése a koronavírus-válság mélyülésével egyre népszerűbbé válik az országban. Egyes számítások szerint a német kormány 2016 és 2020 között mintegy 150 milliárd eurót költött a migránsokra, ez az összeg lefedné a társadalombiztosítást jelenleg terhelő koronavírus miatti kiadásokat, jutna belőle a gazdaság támogatására és nyugdíjemelésre is.

A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége jelenleg a legnagyobb politikai erő Németországban, választói támogatottsága 35 százalék körüli, jelentősen meghaladja a második helyen álló Zöldek támogatottságát.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy európai viszonylatban nem mondható magasnak a magyar államadósság. Mennyire adósodtak el az európai országok a járvány miatt?