A magyar elnökség lehetőséget ad a kelet-nyugati párbeszédre

Szijjártó Péter: Hazánk különösen érzékeny kérdésként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak ügyét.

Hamburg, 2021. május 21. Szijjártó Pétert, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 131. találkozójára érkezõ külgazdasági és külügyminisztert fogadja Heiko Maas német külügyminiszter (b) a hamburgi városházán 2021. május 21-én, amikor Magyarország átveszi a bizottság soros elnöki tisztségét Németországtól. MTI/EPA/DPA pool/Marcus Brandt Fotó: Marcus Brandt

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fél évig tartó magyar elnöksége lehetőséget adhat a kelet-nyugati párbeszéd újraindítására

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma Hamburgban a testület tanácskozása után. A miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy kemény konfliktusok vannak kialakulóban „a politikai Kelet és a politikai Nyugat” között, és a retorika már-már a hidegháborút idézi. Ebben a helyzetben felértékelődik Magyarország „keleti és nyugati irányba való tárgyalóképessége”, és a keleti és nyugati országokat egyaránt összefogó ET fő döntéshozó testületének vezetőjeként „platformot biztosíthat a kölcsönös tiszteleten, és remélhetőleg minél inkább a kölcsönös bizalmon is alapuló párbeszédhez” – mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó Pétert fogadja Heiko Maas német külügyminiszter a hamburgi városházán
Fotó: MTI/EPA/DPA/Marcus Brandt

Magyarország ma vette át az elnöki tisztségét Németországtól. A miniszter rámutatott, hogy az Európa Tanács munkájában az Európai Unió valamennyi tagállama mellett például Oroszország és Törökország is részt vesz, így Magyarország a Miniszteri Bizottság elnöki tisztségét betöltve „jószolgálati nagykövetként, a párbeszéd lehetőségének biztosítójaként” hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez.

A testület hamburgi ülésén Németországtól átvett elnökség programjáról kiemelte, hogy Magyarország a történelme és fekvése, különösen pedig a határon túli magyar közösségek miatt „különösen érzékeny” kérdésként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak ügyét.

Ezért a kisebbségi jogok érvényesülésére, tiszteletben tartására és fejlesztésére komoly hangsúlyt helyez a magyar elnökség.

A program egy további kiemelt eleme a vallási közösségek védelme – tette hozzá Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy míg Magyarországgal szemben „teljesen igazságtalan” volt az antiszemitizmus számos alkalommal felmerült vádja, a napokban éppen „Nyugat-Európa utcáin zajlanak antiszemita tüntetések”. Hozzátette, hogy a keresztényellenes jelenségek is „igen erőteljesen aggasztóak”, így mind a zsidó, mind a keresztény közösségek védelme egyre fontosabb lesz a jövőben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Heiko Maas német külügyminiszter
Fotó: MTI/EPA/DPA/Marcus Brandt

Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelynek munkáját szavai szerint a közös értékeknek kell vezérelniük. Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára kiemelte, hogy a távozó német elnökség „magasra tette a lécet”. Hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés talán minden eddiginél fontosabb.

A 47 európai országot összefogó Európa Tanács saját meghatározása szerint „a földrész vezető emberi jogi szervezete”. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció elleni harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.