Megint Soros karmestere vezényli a magyarellenes kórust

Ismét felbukkant Gerald Knaus, a Nyílt Társadalom Alapítvány egykori ösztöndíjasa, a Soros Györgyhöz köthető European Stability Initiative (ESI) elnöke, aki a migrációs kérdésben a Magyarországot érő támadások egyik fő stratégája volt. A spekuláns lobbistája kedden nyilvános Twitter-bejegyzésben kelt ki az UFEA ellen, mivel az megtiltotta, hogy a müncheni aréna politikai okokból szivárványszínű kivilágítást kapjon a német–magyar focimeccs idején. Knaus friss bejegyzésében az Európai Labdarúgó-szövetséggel szembeni civil bojkottra szólított fel, majd a szövetség igazgatósági tagjairól is kirakott egy képet, amit az alábbi, sokatmondó hozzászólással látott el: „Ki fél tőlük?”

Az osztrák férfi nagy mestere a lejáratókampányoknak.

a megjelöltek között van a német közszolgálati televízió elfogultságáról híres műsorvezetője, Anne Will, a Spiegel publicistája, Maximilian Popp, a Zeit újságírója Joerg Laus, a Süddeutsche Zeitung publicistája Thomas Kirchner, valamint a 2019-es EP-választáson a zöldek győzelméhez jelentősen hozzájáruló német influenszer, a liberális Die Zeit publicistája, Rezo és köztük szerepel, Greta Thunbergen kívül, még Pilou Asbaek dán színész, az Euróvíziós Dalfesztivál házigazdája is. De szintén a megjelöltek között láthatjuk a Soros-szervezet, Human Rights Watch vezérigazgatóját, Ken Rothot, valamint magát a szervezetet is, továbbá ott található az Amnesty International egykori európai igazgatója, John Dalhuisen, mi több a Magyar Helsinki Bizottság és annak társigazgatója, Pardavi Márta is külön meg van jelölve Gerald Knaus bejegyzésében.

Érdemes felidézni, hogy tavaly a Magyar Nemzet hosszas kutatómunka során éppen Gerald Knaus személyében azonosította be azt a személyt, aki – a Soros-hálózat tagjaként – a hazánk elleni lejárató akciók irányítójaként, illetve végrehajtójaként bukkant fel. Emlékezetes,

lapunk ezt követően, 2020 szeptemberében cikksorozatban számolt be a European Stability Initiative (ESI) elnöke ténykedéséről, aki ekkor kapta a Soros karmestere elnevezést.

Mint azt közöltük, Knaus tevékenységének nyilvános részét az European Stability Initiative színeiben fejti ki, amelyet 1999-ben alapított többedmagával. Az Oxfordban, Bolognában és Brüsszelben is tanulmányokat végző osztrák az intézmény megalapítása ellenére feltűnően gyakran váltogatta állomáshelyeit. Tanított Ukrajnában, öt évig dolgozott Bulgáriában és Boszniában különböző NGO-knak, 2004-től Isztambulban élt, 2007-től pedig a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok ösztöndíjasa volt. Utóbbi évben szintén a milliárdos spekulánssal közösen részt vett a European Council on Foreign Relations (ECFR) megalapításában Londonban. Ennek a szervezetnek később még jelentősége lesz történetünkben.

A képen Gerald Knaus, Soros György egyik osztrák embere
Fotó: Getty Images/Tristar Media ristar Media/Getty Images

Az igazi világpolgárként mozgó Knaus azonban nem ekkoriban működött együtt első alkalommal az Európa jövőjének – mindenféle társadalmi felhatalmazás nélküli – alakítását évtizedek óta személyes ügyének tekintő tőzsdecápával. 2004-ben ugyanis Soros New Yorkban fogadta Knaust, és az ESI korábbi honlapja szerint abban állapodtak meg, hogy „a Nyílt Társadalom Intézet és az európai stabilitási kezdeményezés közötti nagyon jó együttműködést továbbra is elősegítik, illetve a jövőben ki is terjesztik, továbbá számos új projekt ügyében eszmét cseréltek”. 2011-ben pedig közösen jegyeztek – 94 másik befolyásos emberrel, köztük Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt – egy felhívást az eurózóna megmentésére, a pénzügyi elit lapjában, a Financial Timesban.

A Magyar Nemzet korábban bemutatta, hogy a European Stability Initiative 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány idején sem fogta vissza magát, és ekkoriban is Magyarországot támadta.

Az idő tájt éppen „az ellenzék elnyomásával” és azzal, hogy Magyarország túl sok uniós pénzt kapott. A lapunk által közzétett sajtómegjelenési lista egyértelműen bizonyította, hogy Soros György hálózatának kulcsemberei néhány nap alatt képesek telekürtölni vádjaikkal – kis túlzással – a fél világsajtót.

Tavalyi cikksorozatunkban megvizsgáltuk, hogy miképpen jár el az osztrák politikai elemző, migrációkutató, migrációs szakértő a spekuláns érdekei szerint. Knaus intézménye, az ESI komoly pénzeket kap. Mindezért a nyilvánosság előtt és lobbiszervezetként is képviseli a nyílt társadalom eszméjét.

Írásainkban bemutattuk a háttérlobbi működését, amelyet nagyban segít, hogy Knausnak és embereinek láthatóan minden fontos európai intézménybe bejárásuk van. Mint azt megtudtuk: az ESI úgynevezett „árnyékjelentéseket”, tehát politikai jellegű háttéranyagokat is készít a hálózat tagjainak.

Forrásaink szerint például a hazánk elleni európai parlamenti jelentést megfogalmazó Judith Sargentini felkészítése is részben ezen módszerrel történt, részben pedig a hálózat más tagjainak személyes felvilágosító tevékenységével. Sargentini korábban – a bevándorlókért aggódva – osztotta meg a Twitter-oldalán a tőzsdespekuláns emberének egy hollandiai tévészereplését is.

Feltártuk továbbá, hogy az anyagi mellett milyen ideológiai motivációk miatt teszi, amit tesz, miként hamisítja meg Orbán Viktor mondatait, és próbálja a kormányfőt egy náci-szélsőjobbos karakterként bemutatni. Arra jutottunk:

mindennek érdekében Knaus semmitől nem riad vissza, számára a magyar miniszterelnök kiemelt célpont.

Láthatóan egy tudatos narratívaépítésről van szó. Soros lobbistája szerint Orbán „veszélyes”, hiszen eltörölné az emberi jogokat, neki és a nemzetközi közösségnek pedig meg kell állítaniuk ezt a szélsőjobboldali politikust.

Bemutattuk azt is, hogy mi látható a hálózat működéséből. Például kiderült: Knaus nyilvános megszólalásaiban is szokott kérkedni azzal, hogy európai vezetőkkel egyeztet. Tudomásunkra jutott, hogy a Fidesz ügyében Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke mellett Von der Leyen bizottsági elnök, Micotakisz görög kormányfő és Jean-Claude Juncker is szerepelt a meggyőzendő vezetők listáján.

(A borítókép egy 2020-as fotó Gerald Knausról, amely az osztrák férfi egyik budapesti látogatása alkalmával készült Forrás: Magyar Nemzet)