Egykori katonák és testőrök a haiti elnök elleni támadásban

Két amerikai állampolgár is részt vett a merényletben, egyikük Kanada nagykövetségén dolgozott.

Port-au-Prince, 2021. július 9. A Jovenel Moise Haiti elnök elleni merénylet gyanúsítottjai, köztük James Solages (b) és Joseph Vincent (b2) amerikai állmapolgárok a letartóztatásuk után rendezett sajtótájékoztatón Port-au-Prince-ben 2021. július 8-án. Fegyveresek július 7-én ölték meg a rezidenciáján Jovenel Moise haiti államfõt, a támadásban megsebesült az elnök felesége, Martine Moise is, õt szerdán válságos állapotban szállították egy floridai kórházba. A hatóságok közlése szerint két amerikai és tizenöt kolumbiai állampolgárt tartóztattak le a haiti hatóságok az államfõ elleni merénylettel kapcsolatban. MTI/AP/Joseph Odelyn Fotó: Joseph Odelyn

Huszonnyolc személy vett részt Jovenel Moïse haiti elnök meggyilkolásában a rendőrség közleménye szerint, közülük két amerikai és tizenöt kolumbiai állampolgárt letartóztattak. Nyolcan még szökésben vannak, három személlyel pedig a rendőrség végzett. A letartóztatott személyeket a helyi idő szerint csütörtök este megtartott sajtótájékoztatón a nyilvánosság előtt is megmutatták, mellettük egy asztalon pedig az elkobzott tárgyak voltak láthatók, többek közt automata fegyverek, kolumbiai útlevelek, mobiltelefonok és más, támadásra alkalmas eszközök. Diego Molano kolumbiai védelmi miniszter elmondta, a merényletet végrehajtó kommandó tagjai közül hatan Kolumbia hadseregekének egykori tagjai lehetnek, ennek értelmében felszólította a haiti hatóságokat, működjenek együtt velük.

– Az amerikai állampolgárok haiti származásúak

– jelentette ki Mathias Pierre, Haiti választásokért felelős minisztere.

A Jovenel Moïse haiti elnök elleni merénylet gyanúsítottjai
Fotó: MTI/AP/Joseph Odelyn

A végrehajtó kommandó két amerikai tagja a 35 éves James Solages és az 55 éves Vincent Joseph, akik sajtóértesülések szerint a gyanúsított merénylők tolmácsainak nevezték magukat. A Miami Herald amerikai napilap egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, Solages Kanada Port-Au-Prince-i nagykövetségén testőrként dolgozott. Haiti jelentések szerint Vincent körülbelül hat hónapja tartózkodott a karibi országban, korábban pedig Miami városában élt. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt közölte, hogy tudnak a haiti–amerikaiak őrizetbevételéről, de egyelőre nem kívánják kommentálni a hírt. Kanada egyelőre nem reagált a bejelentésre. Sajtóértesülések szerint a két férfit Port-au-Prince egyik rendőrőrsén őrzik, az épületet különleges ügynökök védik.

– Azt mondták, tolmácsok és az eredeti küldetés az volt, hogy elfogják Jovenel Moïse haiti elnököt, nem az államfő megölése volt a cél

– magyarázta Clément Noël bíró.

A Le Nouvelliste című haiti újság hatósági forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy az 53 éves elnökre egy tucat lövést adtak le, az irodáját és a hálószobáját pedig feldúlták. A támadásban az elnök felesége, Martine Moïse súlyosan megsebesült, lányuk, Jomarlie pedig a testvére hálószobájában bújt el a merénylők elől, akik a személyzet két tagját megkötözték. Martine Moïsét egy amerikai kórházba szállították kezelésre, nincs életveszélyes állapotban. Bocchit Edmond, Haiti egyesült államokbeli nagykövete a merénylőket „jól képzett és erősen felfegyverzett zsoldosoknak” nevezte.

A Jovenel Moïse haiti elnök elleni merénylet gyanúsítottjai a letartóztatásuk után Port-au-Prince-ben, 2021. július 8-án
Fotó: MTI/EPA/EFE/Jean Marc Herve Abelard

A merénylet után továbbra sem világos, ki lép a kivégzett államfő helyére. A politikust a haiti alkotmány értelmében a legfelsőbb bíróság elnöke követné, azonban ő a napokban belehalt a koronavírus-fertőzésbe, így egyelőre nem tudni, ki veszi át az elnöki posztot. Eközben Claude Joseph kormányfőt Ariel Henrynek kellene váltania, akit még Moïse nevezett ki miniszterelnöknek egy nappal meggyilkolása előtt. Az AP-nek nyilatkozva Henry elmondta, hogy ő a kormányfő, és rendkívülinek, zavarosnak nevezte a kialakult helyzetet. Mathias Pierre leszögezte, hogy a tervek szerint rendezik meg a szeptember 26-ára kitűzött parlamenti és elnökválasztást. Hozzátette: a voksolás elengedhetetlen a haiti politikai rendszer megszilárdításához, és már egyébként is dollármilliókat költöttek az előkészületekre. Moïsét szerdára virradóra gyilkolták meg otthonában, a merényletet követően kéthetes rendkívüli állapotot hirdetett a kormány.

A karibi országot politikai válság sújtja és fennáll annak a veszélye, hogy az instabilitás és a szegénység jellemezte Haiti még mélyebb káoszba fog süllyedni. Moïse ellen korábban már több tüntetést is szerveztek, a politikust korrupció mellett azzal is vádolták, hogy bűnbandákkal állt kapcsolatban.

Tajvan is érintett lehet

A történtekkel párhuzamosan Tajvan pénteken bejelentette, hogy csütörtök hajnalban tizenegy körözött gyanúsított ismeretlen okból betört a port-au-prince-i nagykövetségének területére, feltehetően ők is részt vettek Haiti elnökének meggyilkolásában. A biztonsági személyzet azonnal értesítette a nagykövetség munkatársait és a rendőrséget. A támadókat letartóztatták, személyi sérülésről nem számoltak be, a biztonsági személyzeten kívül más nem tartózkodott az intézmény területén. A tajvani külügyminisztérium szóvivője, Joanne Ou azt mondta, hogy a gyilkosságot követően szerdán „biztonsági okokból” bezárták a nagykövetséget. A helyi kormány kérésére és a gyanúsítottak elfogása érdekében a nagykövetség engedélyt adott a rendőrségnek, hogy belépjen a diplomáciai képviselet területére. A nagykövetség honlapján közzétett nyilatkozatában az őrizetbe vett férfiakat zsoldosoknak és a merénylet gyanúsítottjainak nevezte. Állampolgárságukról nem esett szó. A tajvani képviselet nem messze található attól a rezidenciától, ahol Moïse elnököt meggyilkolták.