Minden európai nemzet és minden európai állam létérdekének nevezte a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítását az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, a Parlamentben.
Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén tartott megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az államokra mint közhatalmakra új kihívásként nehezednek a magánhatalmak.
Közölte, a statisztikai adatok szerint a globális tőkekoncentráció következményeként ma a világ tíz legerősebb magáncégének az összesített tőkeereje nagyobb, mint a világ 180 szuverén államának.
2017-ben a világ 100 legnagyobb bevételt előállító entitásának listáján 71 multinacionális vállalat, azaz államhatárokon átívelő magánhatalmi csoport szerepelt és csak 29 állam – részletezte. Kövér László azt mondta, az államok és a multinacionális vállalatok küzdelmének tétje világszerte az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartása, illetve megszerzése.
A házelnök szerint a nemzeti önazonosság gyengítésének és felszámolásának kísérlete a magánhatalmak egyik támadó fegyvere lett egy új globális világrend kialakításáért folytatott harcukban.
Kövér László kijelentette: a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása, nemzetközi kodifikációja és érvényesítése hatékony önvédelmi fegyvert adhat a nemzeti államok kezébe a magánhatalmakkal szemben.
Szerinte ha a nemzeti önazonosság elenyészik, akkor a nemzeti elven szerveződött Európában megszűnik legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, a nemzet.
Úgy fogalmazott: minden európai állam elveszítheti az őt fenntartó közösséget, elveszítheti történelmi létjogosultságát, kénytelen lehet átadni helyét a magánhatalmaknak és felolvadni „az Európai Egyesült Államok fedőnevet viselő magánhatalmi képződményben”. Ezért a nemzeti önazonossághoz való jog mint egyetemes emberi jog nemcsak a többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségek érdekeit védi, hanem általában szolgálja és erősíti az államok mint közhatalmak érdekeit is – jelentette ki.
Kövér László ezen szemléleti alapból javasolta megkísérelni újratárgyalni a magyar nemzeti kisebbségi közösségek jogvédelmének ügyét Európában.
Ezen a politikai alapon kell megújítani az államok közötti együttműködést, különös tekintettel Közép-Európára és a Kárpát-medencében szomszédos nemzeti államokra, amelyeknek csak egymásra támaszkodva van esélyük ellenállni a magánhatalmak fokozódó nyomásának – szorgalmazta.
Kövér László beszélt arról is, hogy vannak – például a szomszédos országok egyes politikusai –, akik sokallják a külhoni magyarság támogatására fordított összegeket.
Ezeknek a politikusoknak nagyobb önbizalmat és több komolyságot kívánunk, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti össztermék kevesebb mint fél százaléka egyetlen szomszédos országra sem jelent semmiféle veszélyt
– mondta. Hozzátette: minden magyar állami támogatás tiszta és átlátható nyereség a szomszédos államoknak is, mert hozzájárul az adott ország gazdasági megtartó erejének növeléséhez, a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez, az általános életkörülmények javításához.
Az Országgyűlés elnöke a jövő évi országgyűlési választás tétjének a nemzetpolitikában a folytonosság biztosítását, a kedvezményes honosítás folytatását, az állampolgársági jogon megszerzett szavazati jog fenntartását, a nemzeti összetartozás érzésének további társadalmi erősítését, valamint – a magyar gazdaság eredményeinek függvényében – a nemzetpolitika pénzügyi fedezetének további fokozatos növelését tartja.
Magyarország a nemzeti kisebbségeire erőforrásként, a vele szomszédos országokra pedig partnerként tekint
– jelentette ki az igazságügyi miniszter a KMKF plenáris ülésén. Varga Judit hozzátette: ez az alapvetés írja le a legjobban, hogy milyen Európa jövője magyar szemmel. A miniszter előadásában kiemelte: Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, amelyet a határon túli magyar őshonos kisebbségek helyzete határoz meg. Az anyanyelvi, kulturális, gazdasági, szociális és oktatási tevékenység erősítése mellett a kormánynak fontos a magyar érdekképviseletet összefogó szervezetek támogatása is.
Mindezt azonban nem ellenséges szándékkal, nem más országok kárára, hanem az európai alapelvek tiszteletben tartásával és a következetes képviseletével tesszük
– mondta. Hozzátette: küzdenek azért is, hogy a brüsszeli bürokraták felismerjék végre a nemzeti kisebbségek védelmének fontosságát, hiszen e közösségek elengedhetetlen alkotóelemei egy erős nemzetekből álló, erős Európai Uniónak.
Varga Judit kitért arra is: Európában több mint 400 őshonos nemzeti kisebbség él, vagyis minden tizedik európai polgár valamelyik őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél legalább egy regionális vagy kisebbségi nyelvet.
Ennek ellenére mind a mai napig nincs egységes, koherens, uniós szintű kisebbségvédelem. Az általános, elvi deklarációkon túl továbbra sem mutatkozik határozott, valódi szándék a kisebbségek jogainak védelmére, holott az ugyanolyan alapvető érték, mint a demokrácia, a szabadság vagy éppen az egyenlőség elve.
Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Felsőházi termében 2021. október 15-én
Fotó: MTI/Soós Lajos
