Az orosz külügy szerint az EU beszállt Ukrajna „militarizálásába”

Marija Zaharova szóvivő úgy látja: az unió akadályozza a Donyec-medencei válság rendezését.

Debalceve, 2021. december 3. Ukrn katona pihen a Donyeck megyei Debalceve kzelben 2021. december 3-n. Vlagyimir Putyin orosz elnk trk hivatali partnervel, Recep Tayyip Erdogannal folytatott beszlgetse sorn azt mondta, hogy az ukrn fegyveres erk "provokatv" tevkenysget vgeznek a konfliktusvezetben, amelynek clja a Donyec-medencei vlsg rendezsrl megkttt minszki megllapodsok kisiklatsa. MTI/AP/Andriy Dubchak Fotó: Andriy Dubchak

Ukrajna „militarizálásával” vádolta meg az Európai Uniót csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, ami szerinte akadályozza a Donyec-medencei válság rendezését.

Nemrégiben az Európai Unió bekapcsolódott Ukrajna militarizálásába. Az Európai Tanács december 2-án úgy döntött, hogy 31 millió eurót különít el az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai és technikai segítségnyújtásra. Ez a döntés semmilyen módon nem járul hozzá a békéhez a Donyec-medencében. Ennek fényében a békés rendezésről szóló tárgyalások gyakorlatilag holtpontra jutottak

– mondta a szóvivő.

Zaharova nehezményezte, hogy a kapcsolattartó csoport és munkaalcsoportjai december 7–8. között tartott ülései ismét eredménytelenül zárultak. Azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy csak imitálja a minszki intézkedéscsomagban vállalt kötelezettségei teljesítését és kerüli a közvetlen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, megpróbálva a rendezés elakadása miatt a felelősséget Oroszországra hárítani.

A külügyi szóvivő kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg a NATO támogatásával vonta össze erőit a Donyec-medencei érintkezési vonalnál. Az EBESZ különleges megfigyelő missziójára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagy kaliberű tüzérséget és páncélozott járműveket telepített át az ország keleti részére és folytatja a drónok használatát.

Zaharova a Szolovjov Live YouTube-csatornán nyilatkozva közölte, hogy az orosz külügyminisztérium megkezdte a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök keddi online megbeszélése nyomán rá kiosztott feladatok kidolgozását. Az eszmecsere homlokterében az ukrajnai válság állt, de a felek kitértek a kétoldalú viszony aspektusaira, valamint a hadászati stabilitás és a fegyverzet-ellenőrzés és a kiberbiztonság kérdéseire is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön elmondta, hogy a virtuális csúcson a két elnök amerikai felvetésre egyetértett abban, hogy a NATO-t érintő konceptuálisan fontos kérdések egyeztetésébe be kell vonni az Egyesült Államok észak-atlanti szövetségeseit is.

Közölte, hogy Putyin és Biden nem állapodott meg a tárgyalások formátumában, amelyeken a Moszkva által követelt hosszú távú és írásos biztonsági garanciákat fogják megvitatni.

Putyin az elmúlt hetekben többször is elfogadhatatlannak nevezte a NATO keleti bővítésének folytatását, mert az szerinte ahhoz fog vezetni, hogy a szövetség Oroszországot fenyegető fegyvereket telepít Ukrajnába. Zaharova egyébként a csütörtöki sajtótájékoztatóján méltatta, hogy az ENSZ-közgyűlés a plenáris ülésén „orosz–amerikai határozatot” fogadott el a nemzetközi információbiztonságról. Elmondta, hogy az eredetileg Moszkva által kezdeményezett dokumentumnak példátlan módon végül 108 állam lett a társszerzője, és hangsúlyozta 

az információs térben zajló konfliktusok megelőzésének szükségességét, az információs és kommunikációs technológiák békés használatának előmozdítását, a bűnözésre és terrorizmusra történő felhasználásuk megakadályozását, valamint a szakosított globális tárgyalások folytatását az ENSZ központi szerepvállalásával.

A határozat elfogadása nyomán létrejön egy munkacsoport, amelynek első érdemi ülése december 13–17. között lesz New Yorkban. A dokumentum Zaharova szerint első ízben tartalmazza az információs és kommunikációs technológiák használatára vonatkozó, jogilag kötelező erejű normák kidolgozásának lehetőségét.

Borítókép: Ukrán katona pihen a Donyeck megyei Debalceve közelében 2021. december 3-n (Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak)