Most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre, és ehhez nem csak a nyugati média kérdéseit kell megválaszolni – írta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán szombaton egy moszkvai interjúját megosztva.
Szijjártó Péter az Iszvesztyija orosz hírcsatornának adott interjúban hangsúlyozta: a magyar modell nagyon világosan bebizonyította, hogy az európai uniós és a NATO-tagság nem kell hogy kizárja a jó kapcsolatot Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy több ország is alátámasztja majd ezt a példát.
Úgy vélte, nincs szükség magyar közvetítésre a helyzetben, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt kétszer tárgyalt a napokban Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel. Emellett információi szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyal, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök is megbeszélésre készül Putyinnal.
Szijjártó Péter a kibontakozott párbeszédet a lehető legjobb hírnek nevezte.
A közép-európaiaknak egyáltalán nem mindegy, sőt kiemelt nemzetbiztonsági érdek, hogy pragmatikus és civilizált kapcsolat legyen Kelet és Nyugat között – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Azt mondta: megértették az orosz javaslatot arról, hogy a NATO ne terjeszkedjen keleti irányba. Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy meg lehet oldani a problémákat, mert
ha a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, akkor semmiféle akadály nem létezik.
Arra a hírre, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ezer katonát küld Közép-Európába, főként Romániába, Bulgáriába és Magyarországra, Szijjártó Péter azt mondta: nem tudja, hogy a többi államban mi a helyzet, de Magyarországra ez nem igaz. Vannak Magyarországon NATO-katonák, a Magyar Honvédség, amely NATO-egység. A Magyar Honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy megvédje az országot, tehát nincs szükség külső csapatokra – tette hozzá.
A miniszter közölte: NATO-tagállamként Magyarország folyamatosan együttműködik más tagállamokkal. Megállapodások vannak képzési küldetésekről és kölcsönös csereprogramokról, ennek részeként rotációban állomásoztak már NATO-csapatok Magyarországon, de
a normális, megszokott együttműködéseken felül semmi nem zajlik
– szögezte le. Horvátország azon bejelentését, hogy katonái nem fognak részt venni egy esetleges ukrajnai háborúban, Szijjártó Péter nem kommentálta.
Azt mondta: Magyarország egyértelmű és világos történelmi tanulságot vont le, hogy amikor Kelet és Nyugat között konfliktus alakul ki, annak a közép-európaiak általában vesztesei. Ezért be nem következett eseményekről Magyarország nem alkot véleményt – jegyezte meg.
A miniszter arra kért mindenkit, hogy csillapítsa a feszültséget, tárgyaljon és használja ki a diplomáciai eszközöket, mert „nem akarjuk, hogy visszatérjen a hidegháború”. Kiemelte a civilizált, pragmatikus, bizalom- és tiszteletalapú párbeszéd fontosságát.
A külgazdasági és külügyminiszter az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét kemény problémának nevezte.
Mintegy 150 ezer magyar él kisebbségben Ukrajna nyugati részén. Ők nem migránsok, hanem egy őslakos közösség, amely évszázadok óta ott él
– hangsúlyozta.
Sajnálatosnak nevezte, hogy 2016 óta a magyar közösség jogai folyamatosan sérülnek, az anyanyelv használatát egyre inkább visszaszorítják az oktatásban, a közhivatalokban, a médiában és a kultúrában. Időről időre új kezdeményezések kerülnek az ukrán parlament napirendjére a jogok további korlátozásáról. Ez elfogadhatatlan Magyarország számára – jelentette ki.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nemzeti kisebbsége jogaihoz való ragaszkodással nem Oroszország érdekeit szolgálja, hanem kizárólag a nemzeti közösségét, amelynek vissza kell kapnia azokat a jogokat, amelyeket elvettek tőle. Bár pozitív folyamatokat nem lát, reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd előbb-utóbb meghozza eredményét, és a helyzet változik.
