Lengyelországban nő az elégedetlenség az uniós helyreállítási pénzek elmaradása miatt

Jaroslaw Kaczynski szerint az Európai Bizottság megszegte az ígéretét.

Marki, 2022. június 4. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke beszédet mond pártja kongresszusán a Varsó közelében fekvõ Markiban 2022. június 4-én. MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka Fotó: Radek Pietruszka

Az Európai Bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatás és 11,5 milliárd eurós hitel folyósítását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet. A források kifizetését azonban bizonyos feltételek, „mérföldkövek” teljesítéséhez köti. Egyes uniós biztosok szerint Lengyelország még nem teljesíti ezeket a feltételeket, az Európai Parlament pedig külön állásfoglalásban bírálta az EB-t a lengyel helyreállítási terv jóváhagyásáért.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök július közepén még úgy nyilatkozott, hogy az uniós források, köztük a helyreállítási alap első részleteinek folyósítása az idei év végén vagy a jövő év elején várható.

Feltűnést keltett több lengyel kormánypárti európai parlamenti képviselőnek a kabinet, illetve közvetlenül a miniszterelnökhöz intézett bírálata. Zdzislaw Krasnodębski például azt mondta: – A lengyel hatóságokból hiányzik a bátorság és az állhatatosság, nyilatkozataikban nagyon határozottak, de ha tárgyalásokra kerül sor, engedékenyekké válnak. Ryszard Czarnecki szerint pedig a kormány alapvető hibát követett el, amikor másfél éve már azzal dicsekedett, hogy megvannak az uniós pénzek. 

Pawel Lisicki, a konzervatív Do Rzeczy főszerkesztője hetilapjában nem mindennapinak nevezte, hogy kormánypárti EP-képviselők nyilvánosan kritikákat fogalmazzanak meg saját kormányukkal szemben. 

Az idő múlik, a pénzek nem jönnek, az Európai Bizottság követelései pedig gyarapodnak

– írta. Véleménye szerint a miniszterelnök Lengyelország szempontjából előnytelen megoldásokba ment bele abban a hiszemben, hogy az EB hamar elfogadja a helyreállítási tervet, és megindul a pénzfolyam Varsóba. Új Marshall-tervről beszélt, és nagy befektetéseket helyezett kilátásba ezekre a forrásokra alapozva. Az EB azonban nem is titkolja, hogy Donald Tusk volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Tanács korábbi elnökét, jelenlegi lengyel ellenzéki vezetőt szeretné Morawiecki helyén látni. Előbb a végtelenségig vizsgálta a helyreállítási tervet, majd miután elfogadta, olyan mennyiségű feltételt támasztott a kifizetésekhez, amely gyakorlatilag teljesíthetetlen. 

Fotó: Stephanie Lecocq

Morawiecki helyzete hónapról hónapra nehezebbé válik.

„Nemigen tudja rászánni magát egy éles döntésre, például a lengyel uniós tagdíj befizetésének felfüggesztésére. Ez ellentmondana egész eddigi politikájának. A legvalószínűbb, hogy kivárásra játszik, hátha érkezik végre valamilyen „konc” az uniós kasszából, csak hogy lehessen mutatni valamit a választóinak. De ez egyelőre nem jön be” – írja Lisicki.

Waldemar Buda fejlesztési és technológiai miniszter a wPolityce.pl portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „Formális szempontból minden arra mutat, hogy a helyreállítási alap forrásait az unió köteles kifizetni.” De – fűzte hozzá – ha valaki azt kérdezi, hogy ténylegesen sor kerül-e a kifizetésekre, ezt felelősen sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Mint mondta, Lengyelország a maga részéről nagyon sokat tett az EB-vel való megegyezés érdekében, de ha a másik fél nem tartja be a megállapodást, akkor ki lehet jelenteni, hogy 

az EU-val kötött szerződéseknek, egyezményeknek, dokumentumoknak nincs semmilyen súlyuk, bármikor lehet a korábbi megállapodásokkal és a joggal ellentétes, önkényes döntéseket hozni. 

Lengyelországnak nincsenek eszközei arra, hogy nyomást gyakoroljon az EB-re a kifizetés végett. Lehetne obstrukciós politikát folytatni, kölcsönösen megnehezítve egymás helyzetét az EU-ban. A tárcavezető mindazonáltal reméli, hogy a jelenlegi súlyos fenyegetések és kihívások tükrében az EB félreteszi a másodrendű ügyeket, és az összefogásra koncentrál, noha a Brüsszelből érkező jelzések nem töltik el optimizmussal.

A miniszter élesen bírálta a lengyel ellenzéket, amely a kormánypártot hibáztatja az uniós pénzek elmaradása miatt. Csak teljesíteni kellene az EB valamennyi követelését, és a kifizetések automatikusan elkezdenének áramlani Lengyelországba – mondják, arra számítva, hogy ezzel politikai tőkét kovácsolhatnak maguknak a konfliktusból. Nem kétséges – mondja a miniszter –, ha ők lennének kormányon, ez így is történne, de Lengyelország függetlensége és szuverenitása feladásának árán. Buda szerint a helyzet csak akkor fog tisztázódni, amikor Varsó beadja a kérelmet a helyreállítási pénzek első részletének kifizetésére, és erre az uniótól elutasítás következik. Ez esetben Varsónak meg kellene fontolnia az unió által közösen felvett hitel törlesztésének megtagadását. – Addig azonban törekednie kellene a megegyezésre, Varsó jó szándékának kinyilvánítása céljából – vélekedett a lengyel tárcavezető.

Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka