Milyen erős a félkarú óriás? – ennyit tud most Németország hadereje

A háború árnyékában egyre többször kerül szóba Németország hadiipara és hadserege. A Mandiner seregszemle-sorozatában a pacifizmustól sújtott kontinentális hatalom haderejét vizsgálta.

Putlos, 2022. augusztus 25. Olaf Scholz német kancellár egy német Gepard önjáró légvédelmi gépágyú elõtt az ukrán katonák kiképzõközpontjában tett látogatásakor az észak-németországi Putlosban 2022. augusztus 25-én. MTI/EPA/Getty Images/Pool/Morris MacMatzen Fotó: Morris MacMatzen

A légierő fő típusánál, a Eurofighter Typhoonnál sem volt jobb a helyzet, ott átlagosan 30-33 százalékos volt az arány. Mindezek eredményeképpen a NATO 2021. augusztusi „tervezett afganisztáni visszavonulásához” a német haderő kénytelen volt polgári gépeket bérelni, mert a sajátjait nem tudta igénybe venni.

A fentiek miatt kérdés, hogy a harckocsikból, illetve a lövészpáncélosokból mennyi fogható hadra. 

Ugyan a gyalogsági harci járművek területén éppen átfegyverzés zajlik – a korábbi lánctalpas Mardereket és amerikai M113-asokat Pumák és kerekes Boxerek váltják –, a közel 2000 harc­járműnél is valószínűleg hasonló a helyzet, mint a többi haderőnemnél.

Érdekesség, hogy a 108 darab PzH 2000 önjáró lövegből és 38 MLRS lánctalpas rakéta-sorozat­vetőből álló tüzérséggel kiegészített német haderő a fejlesztések ellenére is el fog törpülni a tervezett lengyel hadsereg mellett.

Északi barátaink ugyanis több mint 950 dél-koreai harckocsit és 650 önjáró löveget rendeltek meg – emelte ki a Mandiner.

Németországban – hasonlóan az Egyesült Államokhoz – a forgószárnyas repülőeszközök a szárazföldi erők állományában vannak. És itt sem rózsás a helyzet. 2021 decemberében a francia–német fejlesztésű Eurocopter Tigerből mindössze 51, a közös európai fejlesztésű NH90 szállítóhelikopterből 82 állt szolgálatban, 40 százalékos hadrafoghatósági mutatóval.

A szűkebb tengeri kijárattal rendelkező Németországnak a flotta sosem volt létfontosságú. A korábban vegyesen amerikai és francia hajókat használó Marine állományába 11 modern fregatt, öt kisebb korvett és hat tengeralattjáró tartozik, ezek kivétel nélkül Németországban készültek. 

A flottát nagyjából 50 merev- és forgószárnyas repülőeszköz egészíti ki. Érdekesség, hogy a hidegháborús angol és amerikai légi járművek cseréje itt is csak most kezdődött meg. Természetesen a haditengerészetet ugyanúgy sújtják az általános forrás- és emberhiány következményei, mint a szárazföldi erőket.

A modern hadviselés legköltségesebb haderőneme, a légierő kapcsán érdekesség, hogy a Luftwaffe megtarthatta második világháborús nevét, valószínűleg azért, mert a többi haderőnem régi elnevezésével ellentétben ez egyszerűen csak annyit tesz: légierő. 

A Luftwaffe sajátossága, hogy nemcsak a nehéz-szállítóhelikoptereket, hanem a közepes kategóriájúak egy részét is üzemelteti, természetesen a harci és szállító repülőgépek, illetve a légvédelmi egységek mellett. 

A hidegháborús, változtatható szárnynyilazású Panavia Tornado IDS vadászbombázóból még mindig 68 van hivatalosan szolgálatban, a modernebb Eurofighterök száma 2022 elején 141 volt.

A pacifizmus átka

Miért nincsenek túl jó állapotban a német fegyveres erők? – tette fel a kérdést a Mandiner.hu cikkében.

A hidegháború alatt még más volt a helyzet, elsősorban azért, mert a fő hadszíntér valószínűleg Nyugat-Németországban húzódott volna. A politikai nemtörődömség és a túlzásba vitt pacifizmus miatt alacsonyan tartott finanszírozás okozza elsősorban a gondok jelentős részét. 

A német védelmi költségvetés a NATO által meghatározott szintet, a bruttó hazai össztermék két százalékát az 1980-as évek enyhülése óta nem éri el, sőt az utóbbi tizenöt évben tartósan az 1,07–1,20 százalékos sávban mozgott.

Az amerikai vezetés joggal sérelmezte több alkalommal, hogy a németek az ő költségén élnek jól, óriási összegeket megspórolva a védelmen. Nos, ennek a kényelmességnek Németország most többszörösen megfizeti az árát. A szó összes értelmében.

A másik szempont: a katonai pálya egyáltalán nem vonzó a német lakosság körében. Az a megdöbbentő eset is előfordult, hogy a német reklámpiacon a Bundeswehr költötte el a legtöbb pénzt. Nem meglepő, hogy az alacsony társadalmi presztízs és a nem túl jó körülmények nem csábítanak sok jelentkezőt a fegyveres erők kötelékébe.

Hagyományosan a katonaság jelentette biztos megélhetés és a továbbképzési lehetőségek a társadalom szegényebb rétegeit vonzzák, a szolgálat társadalmi beilleszkedést, sőt felemelkedést jelent nekik. 

2021. májusi adatok szerint a németországi lakosságban legalább 26 százalék a bevándorló­-hátterűek aránya,

így nem meglepő, hogy a társadalom túlnyomórészt belőlük álló alacsony keresetű csoportját egyre többen képviselik a Bundeswehrben, jelenleg 14 százalékos aránnyal.

Azt, hogy milyen veszélyekkel jár külföldiekre támaszkodni katonai szempontból, számtalan történelmi példa mutatja a Rómát kifosztó foederati vandáloktól kezdve a rabszolgakatonákból uralkodó réteggé váló mamelukokon át a középkori hadvezéreket gyötrő svájci és egyéb zsoldosokig. 

De nem kell ennyire messzire menni: Mesut Özil török származású focista Recep Tayyip Erdogan török elnök nyílt támogatása miatt került ki a német válogatottból, vagy sokan emlékszünk még a kurdok és törökök 2018. januári tömegverekedésére a hannoveri repülőtéren.

Elkeseredett ötletelés

A baloldali kormány 2021. decemberi megalakulása után szinte azonnal megkezdte a szélsőjobboldali eszmék elleni hajszát a hadseregben, ami a különleges műveleti erők, a Kommando Spezialkräfte (KSK) egyik századának feloszlatásában csúcsosodott ki. 

Pontos információk híján nem lehet véleményt mondani ezen, amúgy szükséges lépések értelméről vagy hatékonyságáról, de más folyamatok alapján az biztos, hogy a progresszívek hajlamosak ott is nácikat látni, ahol mérsékelt konzervatívok énekelnek népdalokat a tábortűz körül – tette hozzá a lap.

Mindezek ellenére – vagy éppen emiatt? – 21 ezer betöltetlen státus van csak a szárazföldi erőknél, s ezt olyan extrém megoldásokkal igyekeznek felszámolni, mint a közös német–holland páncéloszászlóalj. A helyzet megoldására több ötlet is felmerült a német idegenlégiótól kezdve az európai uniós állampolgárok német hadseregbe való felvételéig, de végleges döntés még nem született.

A leírtak ismeretében különösen érthetetlen az ukrán vezetés kritikája a német kormánnyal szemben. Azért nem adnak több fegyvert, mert nekik sincs.

Van tehát bőven probléma Európa leggazdagabb országának fegyveres erőiben, amelyekre sem a bejelentett plusz százmilliárd euró, sem a bruttó hazai össztermék két százalékát elérő katonai költségvetés nem nyújt megoldást. 

A Mandiner.hu cikke szerint az igazi kérdés ugyanis az: hol fog a Bundeswehr katonákat találni, akik odaadóan harcolnak, és ha kell, meg is halnak Németországért?

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár egy német Gepard önjáró légvédelmi gépágyú előtt az ukrán katonák kiképzőközpontjában tett látogatásakor az észak-németországi Putlosban 2022. augusztus 25-én (Fotó: MTI/EPA/Getty Images/Pool/Morris MacMatzen)