Az Európai Parlament (EP) nagy többsége már az ukrajnai háború kezdete óta teljes embargót követel az orosz olaj-, szén-, nukleárisüzemanyag- és gázimportra.
Az európai uniós tagállamok nyolc szankciós csomagot fogadtak el eddig összesen Moszkva ellen az ukrajnai háború következtében, ezek többek között tiltják a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok, valamint korlátozott kivételekkel a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Oroszországból történő behozatalának tilalmát.
Miközben a büntetőintézkedések miatt az európai államok energiaválságba sodródtak, ami még drasztikusabbá válhat a tél beköszöntével, az EP a héten még szigorúbb hangot ütött meg a szankciós politikában.
Múlt heti plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában, amelyben a terrorizmust támogató országgá nyilvánították Oroszországot, a testület felszólította az Európai Tanácsot: szorgalmazza az orosz fosszilis tüzelőanyagok és urán uniós importjára vonatkozó azonnali és teljes embargót, valamint az Északi Áramlat 1. és 2. csővezeték teljes leállítását Oroszország agresszív háborúja finanszírozásának megszüntetése érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezt követően be is jelentette, hogy az EU az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomag előkészítésén dolgozik.
Európa energiaellátása ugyanakkor nagymértékben függ az orosz nukleáris fűtőanyagok, többnyire az urán és a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. A kolumbiai Globális Energiapolitikai Központ tanulmánya szerint Európában összesen 18 orosz tervezésű atomreaktor található – Finnországban, Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon és Bulgáriában –, amelyek mindegyikét jelentős mértékben a Roszatom orosz állami atomenergia-ügynökség látja el nukleáris üzemanyaggal.
Ennek alapján hazánk energiaellátása is veszélybe kerülne, ha az EP a tagállamoktól a kilencedik szankciós csomag elfogadását követeli, amelynek keretében az orosz földgáz, kőolaj, valamint urán importját is teljesen leállítanák.
„A baloldal EP-képviselői azonnali és teljes körű kőolaj-, földgáz- és atomenergia-szankciókat támogattak” − írta az EP-állásfoglalás elfogadása után Facebook-bejegyzésében Deutsch Tamás. A Fidesz EP-képviselője ezzel rávilágított, hogy Magyarország érdekei ellen szavaztak a hazai baloldal képviselői, köztük Dobrev Klára és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK), Gyöngyösi Márton (Jobbik), valamint Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom politikusa.
