A Pallasz Athéné istennőnek szentelt ókori templom három régészeti leletéről van szó.
A 2500 éves szobordarabokat mostanáig a Vatikáni Múzeumban őrizték, évente több mint hatmillió látogató csodálta meg őket.
A Krisztus előtti ötödik században az Akropoliszon emelt templom darabjai az 1800-as években kerültek a XVI. Gergely pápa alapította úgynevezett pogány gyűjteménybe. Utóbbi a később a nagyközönség előtt is megnyitott Vatikáni Múzeum antik részének alapja lett.
Az első szobordarab egy nagyméretű lófejet ábrázol a Parthenon nyugati homlokzati díszítéséről: az Athéné kocsiját húzó négy ló egyikéé lehetett. A jelenetben Poszeidón isten is szerepelt, aki Athénével Attika megszerzéséért küzdött.
A Vatikáni Múzeum adatai szerint a lófej a templomon volt egészen 1674-ig, 1688-ban Marcantonio Giustiniani velencei dózse saját római palotájába szállíttatta, majd 1823-ban került a pápai gyűjteménybe.
A másik darab egy fiúgyermek fejét ábrázolja, a szobor valószínűleg egy áldozati menethez tartozott, amely a templom belső szentélyét díszítette.
A harmadik szobortöredék egy szakállas férfiarc a templom domborművekkel díszített déli párkányfrízéről, ahol kentaurok és lapiták vívtak harcot.
A Parthenon márványalkotásait Pheidiasz szobrászműhelyének tulajdonítják.
A vatikáni közlemény szerint a szobordarabok visszaszolgáltatását Ferenc pápa kezdeményezte. Az athéni ortodox érseknek, II. Jeromosnak juttatja el őket a közös ökumenikus út jegyében.
Ferenc pápa és II. Jeromos a katolikus egyházfő december 2–6. közötti ciprusi és athéni látogatása során találkozott. Akkor Ferenc pápa elismerte a katolikusok által elkövetett hibákat, és egységre szólított fel.
A Parthenon 160 méter hosszú frízdíszítésének fele a londoni British Múzeumban látható. Athén folyamatosan követeli a visszaszolgáltatását, eredmény nélkül. Márciusban az UNESCO megállapodást sürgetett az ókori műkincs sorsáról Athén és London között.
