Olaf Scholz: Az EU korrupciós botránya megingathatja a demokráciába vetett bizalmat

Az európai uniós tagállamok vezetői a brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

1404686672 Fotó: Pier Marco Tacca

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét. – Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában, ne pedig az Egyesült Államokban fektessenek be – fogalmazott.

Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöldátmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.

A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. – A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében – fogalmazott.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor közös európai választ sürgetett az amerikai tervezett állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető egyéni megoldásokat.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. – Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet – fogalmazott a francia elnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.

A ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat

– jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulás érhető el az amerikai partnerekkel.

Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Belgiumban 2022. június 23-án (Forrás: Pier Marco Tacca/Getty Images)