Putyinék a hegyi-karabahi rendezésről tárgyaltak a csúcsszintű azeri–örmény–orosz egyeztetésen

Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására.

Szentpétervár, 2022. december 27. Emomali Rahmon tádzsik, Savkat Mirzijojev üzbég, Vlagyimir Putyin orosz, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Szadir Zsaparov kirgiz elnök (b-j) a Független Államok Közössége (FÁK) szentpétervári csúcstalálkozóján 2022. december 27-én. MTI/AP/Pool/Kreml/Alekszej Danyicsev Fotó: Alekszej Danyicsev

Csúcsszintű azeri–örmény–orosz egyeztetést tartottak a hegyi-karabahi rendezésről – közölte az MTI.

Putyin Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel folytatott hétfői megbeszéléséről tett bejelentést kedden, amikor az örmény vezetőt második alkalommal is külön fogadta a Független Államok Közösségének (FÁK) kétnapos nem hivatalos csúcstalálkozója alkalmából. 

A háromoldalú megbeszélésről csak annyit árult még el, hogy témája a dél-kaukázusi helyzet rendezése volt, az örmény–azeri kapcsolatrendszer és minden, ami Karabahhoz kapcsolódik. 

Pasinján a maga részéről megköszönte az orosz vezetőnek a lehetőséget, hogy megvitatták a hegyi-karabahi enklávéhoz az örmény határtól elvezető lacsini folyosó körül kialakult helyzetet, amelyet a legsürgetőbb kérdésnek nevezett. 

Az útvonalat magukat környezetvédőként pozicionáló azeri aktivisták zárták el, súlyos fennakadásokat okozva a 120 ezres lakosú terület ellátásában. Emiatt Jereván passzivitással vádolta meg az orosz békefenntartókat. Hármas csúcstalálkozót legutóbb október 31-én Szocsiban tartottak. A három vezető akkor síkraszállt az örmény–azeri békeszerződés megkötése mellett.

Az akkor elfogadott nyilatkozat szerint Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg. A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni.

A nyilatkozók megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. 

Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásáért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások.