A Híradó.hu összegzése szerint tízből nyolc magyar szerint Európa a kárvallottja az unió szankciós politikájának. Fodor Gábor szerint a gazdasági számokon túl Oroszországnak hosszú távon problémát jelent, hogy nemzetközi szinten kizárták a technológiai és kereskedelmi vérkeringésből. Ugyanakkor megerősítette: az unió vezetőinek kezdeti ígéreteivel ellentétben tudható, hogy az ilyen szankciók közép- és hosszú távon hatásosak.
Réz András álláspontja szerint meg kell nézni, hogy kinek áll érdekében a háború, illetve kinek hajt hasznot. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Norvégia 180 milliárd eurós földgázkereskedelmi többletre tett szert az EU szankciós politikája miatt, amely elvágta a kontinenst az orosz földgáztól. Réz András azt mondta, hogy a norvég kormány a nyereségből mindössze másfél milliárd eurót hajlandó Ukrajnának adni, a többit pedig az ország jövőjére fordítják.
A háború felelőseit kutatva a beszélgetés Amerikára terelődött, ahol egy Pentagon számára készített hatástanulmány is azt hangsúlyozta, hogy hosszú távon Amerikának sem érdeke az ukrajnai háború.
Bayer Zsolt a sajtóban és a médiában uralkodó háborúpárti hangulatot emelte ki. A publicista aggasztónak nevezte, hogy napról napra tömegével jelennek meg olyan cikkek, amelyekben elemzők és szakértők már szinte természetesnek tekintik az atomháború lehetőségét.
Lánczi Tamás idézte Victoria Nulandot, az amerikai kormány európai és eurázsiai kapcsolatokért felelős tisztségviselőjét, aki nemrég – mint mondta – nyíltan beszélt arról, hogy az Egyesült Államok kormánya nagyon örül annak, hogy az Északi Áramlat gázvezeték már csak fémkupac a tenger fenekén. Réz András felidézte, hogy Victoria Nuland beszéde egyértelműsítette a demokraták és a republikánusok egyetértését a kérdésben. Fodor Gábor és Bayer Zsolt inkább azt tartották problémásnak, hogy továbbra sem beszél senki arról, ki a felelős az Északi Áramlat gázvezetékeinek megsemmisüléséért.
Bayer Zsolt az egyik német miniszter szavait idézve úgy fogalmazott:
Vége annak az időnek, amikor a jólétünk az olcsó orosz nyersanyagra és energiahordozókra épült.
A publicista úgy gondolja, hogy ha az orosz–német gazdasági együttműködés kedvező és eredményes volt, akkor annak nem kellett volna megszűnnie.
A kontinens energiaellátásának diverzifikálása mellett érvelő Fodor Gábor viszont úgy vélte, hogy Európa túlzottan kiszolgáltatott volt az orosz nyersanyagimportnak.
Borítókép: Bayer Zsolt (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
