Veszélyes válságspirált indíthat el a világban az ukrajnai háború + videó

Európa és Afrika egyaránt a békében érdekelt, minthogy az ukrajnai háború olyan válságspirált indíthat el a világban, amelyből egy bizonyos szint után már nagyon nehéz lesz kijönni – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Budapest, 2023. április 13. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Dee-Maxwell Saah Kemayah libériai külügyminisztert 2023. április 13-án. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter libériai kollégájával, Dee-Maxwell Saah Kemayahval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy noha a két ország több ezer kilométer távolságra van egymástól, az ukrajnai háború miatt hasonló kihívásokkal szembesülnek, hiszen a fegyveres konfliktusnak globális hatásai vannak.

Az ellátási láncok és a gazdasági együttműködés útvonalai közül sok ellehetetlenült, az árak az egekbe szöktek, és közben a világ több pontján is komoly élelmiszerhiány lépett fel – sorolta. Majd rámutatott, hogy ezek a hatások biztonsági és gazdasági kríziseket okoznak világszerte, erőszakos eseményeket váltanak ki, illetve hozzájárulnak a szélsőséges ideológiák terjedéséhez, a terrorizmus kockázatának növekedéséhez.

„Tehát gyakorlatilag az ukrajnai háború bár regionális háború, mégis sajnos alkalmassá vált arra, hogy válságspirált indítson el a világban. Egy olyan válságspirált, amelyből egy bizonyos szint után már nagyon nehéz lesz kijönni” – fogalmazott.

Szijjártó Péter közölte:

Európa és Afrika egyaránt a békében érdekelt, az eszkaláció elkerülésében, ugyanis a két kontinens együtt fizeti a háború árát.

„Mi, magyarok a háború szomszédságában élünk, és egész biztosan senkinek a kedvéért, vagy senkinek a nyomására nem vagyunk hajlandóak belepréselődni egy háborúpárti álláspontba, egészen biztosan nem fogunk csatlakozni a háborúpárti táborhoz” – szögezte le.

„Továbbra is azonnali tűzszünetet sürgetünk, és a béketárgyalások megkezdését szeretnénk, mert béke csak béketárgyalásokból lesz” – tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a két ország helyzetértékelésének hasonlósága és béke iránti elkötelezettsége jó alapot ad az együttműködésre. 

Ennek jegyében pedig egy megállapodást is aláírtak, amelynek értelmében az eddigi tíz helyett évente már huszonöt libériai hallgató tanulhat majd Magyarországon felsőoktatási ösztöndíjjal, miután hatalmas az érdeklődés a program iránt a nyugat-afrikai államban, idén 549 diák jelentkezett.

Emellett megegyezés született a gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról is, ugyanis bizonyos magyar mezőgazdasági technológiák iránt jelentős érdeklődés van Libériában, ahol a digitális szolgáltatások és a vízgazdálkodás terén is már több hazai cég kapott lehetőséget – tájékoztatott.

Illetve rámutatott, hogy tavaly a magyar húsipari export értéke meghaladta a 600 millió forintot, s idén is 70 százalékos növekedést regisztráltak eddig.

Végezetül pedig szorgalmazta az Európai Unió és a nyugat-afrikai térség közötti gazdasági partnerségi megállapodás mielőbbi hatályba lépését, minthogy a jelenlegi nehéz globális körülmények közepette nagy szükség van az együttműködés fejlesztésére, hogy a háború által kiváltott regionális válságok ne indítsanak el újabb migrációs hullámokat Afrikából.

„Nagyra becsüljük, hogy Libéria ebből a szempontból rendkívül felelősségteljesen viselkedik, nem vált migrációs kibocsátó országgá” – mondta.

A magyar kormányt nem lehet eltántorítani a békepárti álláspontjától

A Magyar Nemzet kérdésére válaszul Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat nem érinti negatívan az amerikai nagykövet előző napi bejelentése.

 A tárcavezető kiemelte, hogy jelenleg több ezer amerikai vállalat végez különböző tevékenységeket Magyarországon, ezek a cégek pedig összesen több mint 100 ezer ember foglalkoztatnak országszerte. 

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország a háború szomszédságában található, míg az Egyesült Államok egy óceánnal odébb, így ebből fakadóan nyilván eltér a két kormány helyzetértékelése.

„Mi elfogadjuk, értjük, hogy más álláspontot képviselünk, azt nem értjük, miért kell nyomást gyakorolni a másikra, hogy az változtassa meg az álláspontját, miért nem lehet tiszteletben tartani kölcsönösen egymás álláspontjait ebben a kérdésben” – jelentette ki.

Nincs az a mennyiségű plakát, nincs az a mennyiségű sajtótájékoztató, nincs az a mennyiségű ellenzékbe öntött dollár, amely a magyar kormányt eltántorítaná a békepárti álláspontjától, tehát kár ezzel próbálkozni

 – figyelmeztetett.

„És kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk senkinek a világon, hanem országként. Az ebből fakadó tiszteletet igenis elvárjuk mindenkitől, függetlenül a gazdasági erejétől, az elhelyezkedésétől vagy az adott ország méretétől” – tette hozzá.

Az e heti moszkvai látogatását követő lengyel nagyköveti nyilatkozatra reagálva pedig azt közölte, hogy Magyarország és Lengyelország között nem pusztán barátság, hanem testvériség van, így bár a háború kapcsán valóban különböző megközelítést alkalmaz a két kormány, a lengyelek mindig számíthatnak a magyarok támogatására, és ez fordítva is igaz.

„Természetesen nincs az a konfliktus, amely ezt a testvériséget szét tudná bontani vagy felül tudná írni” – hangsúlyozta.

„Látszik, hogy kulturált hangnemben tudunk beszélni egymással. Nem minősítgetjük egymást akkor, amikor eltérő megközelítéseket alkalmazunk” – mutatott rá.

Libéria külügyminisztere szintén a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, hogy az ukrán háború következményeként kialakult gazdasági nehézségek a többi nemzethez hasonlóan a hazáját is súlyosan érintik. 

A külügyminiszter kiemelte, hogy az ellátási láncok akadozása következtében Libériában is problémát okoz az élelmiszerbiztonság, illetve a rekordmagas energiaárak. 

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Dee-Maxwell Saah Kemayah libériai külügyminisztert 2023. április 13-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)