Világháborúhoz vezetne egy valódi merénylet Putyin ellen

Esélytelen, hogy egy olyan olcsó megoldással likvidálják a világ legvédettebb emberét, mint amiről az ukránok beszélnek – ezt mondta lapunknak az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József szerint az amerikaiak sem tanácsoltak támadásokat orosz személyek ellen, mert az a háború eszkalációjához vezethetne.

Herszon, 2023. április 18. A Kreml sajtószolgálata által közreadott kép Vlagyimir Putyin orosz elnökről (b2) és Oleg Makarevics vezérezredesről, a Dnyepr csapatcsoport parancsnokáról (b) a Dnyepr főhadiszállásán Herszon megyében 2023. április 18-án. MTI/EPA/Kreml sajtószolgálata Fotó: -

Egy modern felderítő drónnal akarták meggyilkolni Vlagyimir Putyin elnököt az ukránok még vasárnap délután, legalábbis ezt állította a Bild című német lap Jurij Romanenko ukrán aktivistát idézve, akiről azt mondják, hogy szoros kapcsolatban áll a kijevi hírszerző szolgálatokkal. 

Romanenko azt állította, hogy információkat kaptak arról, hogy Putyin a rudnevói ipari parkba utazott. 

Ennek megfelelően kamikaze drónunk felszállt, átrepült az Orosz Föderáció összes légvédelmén, és nem messze az ipari parktól lezuhant

– állította az aktivista, aki azt is elmondta, hogy a drón fedélzetén 30 darab, összesen 17 kilogramm robbanóanyag volt. Bár a moszkvai körzetben valóban több drónt is találtak az elmúlt időszakban, egyik roncs közelében sem fedeztek fel robbanótölteteket. 

Horváth József biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta, hogy gyakorlatilag bármilyen drónra fel lehet szerelni robbanóanyagot akár házilag is, az azonban esélytelen, hogy „egy olyan dróntámadás során sikeres merényletet végezzenek el a világ legjobban védett emberével szemben”.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy az UJ–22 drón irányításához 100 kilométeres körzetben kell lennie a pilótának, azon kívül csak „offline” repül az eszköz, így irányítás nélkül bármi történhet a drónnal, ezért a védtelen polgárokra nézve komoly veszélyt jelentene.

Horváth József felidézte, hogy bár az utóbbi hónapokban többször is azt hangoztatták az ukránok, hogy olyan támadásokat hajtanának végre orosz személyek és objektumok ellen, amelyek jelzésértékűek lennének a világban, a szövetségesek ezt nem helyeselték. 

Ezzel kapcsolatban azokat a híreket is kiszivárogtatták, hogy az amerikaiak lebeszélték őket, nem javasolták, hogy ilyen támadásokat hajtsanak végre, tekintettel arra, hogy az a háború eszkalációjához vezetne – különösképpen, ha Putyin elnök ellen egy merényletet követnének el

– fogalmazott lapunknak az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

Ahogy az nemrég kiderült, már az is világháborút robbanthatna ki, ha valamelyik állam a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa szerint letartóztatná az orosz elnököt. Néhány hete Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese az orosz médiának reagált arra a felvetésre, hogy mi történne akkor, ha például Németország eleget tenne az ICC parancsának. Medvegyev akkor úgy fogalmazott: – Néhány idióta és félkegyelmű, mint például a német igazságügyi miniszter azt mondja: „ha idejön, letartóztatjuk”. Egy atomállam hivatalban lévő vezetője elmegy Németország területére, és letartóztatják. Mi ez? Hadüzenet az Orosz Föderációnak! – mondta Medvegyev.

Borítókép: A Kreml sajtószolgálata által közreadott kép Vlagyimir Putyin orosz elnökről (balról a második) és Oleg Makarevics vezérezredesről, a Dnyepr csapatcsoport parancsnokáról (balra) a Dnyepr főhadiszállásán Herszon megyében 2023. április 18-án (Fotó: MTI/EPA/Kreml sajtószolgálata)