A Kremlre hivatkozó orosz hírügynökségek szerint az éjszaka folyamán a hatóságok meghiúsítottak egy Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciája elleni dróntámadást, írja orosz hírügynökségi jelentésekre hivatkozva a SkyNews brit hírportál.
A Kreml terrorista cselekményként kezeli a műveletet
Az Interfax hírügynökség szerint tervezett terrorcselekménynek nevezték a támadást, és a manővert az orosz elnök elleni merényletnek tekintik.
A Kreml leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin nem tartózkodott hivatalos rezidenciáján, amikor azt állítólag drónokkal vették célba.
A RIA orosz hírügynökség az elnöki hivatalra hivatkozva azt állította, hogy Putyin a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban dolgozott.
Szerda este a kijevi rezsim megkísérelt egy drón segítségével csapást mérni Vlagyimir Putyin orosz elnök Kreml-beli rezidenciájára
– áll a közleményben.
„A hadsereg és a különleges szolgálatok által a radaros hadviselési rendszerek alkalmazásával időben végrehajtott intézkedések eredményeként a járműveket hatástalanították” – fogalmaz a közlemény. A Kreml közölte, hogy Putyin munkarendje nem változott.
Dimitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese az eset kapcsán úgy fogalmazott:
A mai terrortámadás után nem maradt más lehetőség, mint Zelenszkij és klikkjének fizikai likvidálása.
A RIA Novoszty hivatalos Telegram-csatornája szerint Medvegyet megjegyezte, hogy Zelenszkijnek „még csak alá sem kell írnia a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Mint tudjuk, Hitler sem írta alá”.
Ukrajna tagadja az érintettségét
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Kijevnek semmi köze a csapáshoz, és egy ilyen lépés nem lenne előnyös Ukrajnának a harctéren. Szerinte egy ilyen támadás ukrán részről csak Oroszország további provokálására szolgálna.
Moszkva azon állítása, hogy Ukrajna áll a nyilvánvaló támadás mögött, arra utalhat, hogy Oroszország „terrorista támadást tervez Ukrajna ellen az elkövetkező napokban” – írta Podoljak a Twitteren.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is tagadta, hogy országa állna a Kreml elleni dróntámadás mögött.
Nem mi támadtuk meg Putyint
– mondta Helsinkiben, ahol szerdán az északi országok vezetőivel találkozott.
Szakértő szerint ezáltal ki lehet kényszeríteni, hogy Ukrajna oldalán mások is harcba szálljanak
Az esettel kapcsolatban lapunknak nyilatkozott Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. A szakértő utalt arra, a közelmúltban is történtek már gyanús drónrepülések Oroszország felett – ilyen eszközök a moszkvai körzetben egy héttel ezelőtt zuhantak le –, illetve egy ipari park megnyitója kapcsán felmerült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ottani látogatása alatt fognak merényletet megkísérelni ellene.
Horváth József elmondta, tekintettel arra, hogy a frontokon a katonák mind kimerültek, illetve a lőszerutánpótlás mindkét oldalnak egyre nehezebb feladat, amennyiben Ukrajna hajtotta végre a dróntámadást, úgy a manőverrel ki lehet kényszeríteni a nagyobb segítségnyújtást.
Hiszen nem kizárt, hogy egy heves, minden bizonnyal a légierő által végrehajtott orosz válaszcsapás esetén az ukrán viszontválaszhoz szolidaritási alapon Ukrajna támogatói fokoznák a támogatást – összegzett Horváth József. Egyes nyugati katonai szakértők ugyanakkor felvetették, hogy Moszkva egy „hamis zászlós” művelet részeként saját magát támadhatta meg. Az Alapjogokért Központ szakértője szerint orosz szemszögből ennek tisztán kommunikációs célja lenne: felsorakoztatni a gazdasági elitet, valamint a társadalmat a harcok támogatásához, illetve emelni az orosz hadsereg morálján.
Az Egyesült Államok egyelőre nem tudta hitelesíteni a felvételeket
Az Egyesült Államok még nem tudta igazolni Oroszország azon állítását, hogy egy dróntámadás révén próbáltak volna meg az ukrán erők merényletet elkövetni Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Egy tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy az információk ellenőrzése még tart.
„Ha történt is valami, az figyelmeztetés nélkül történt” – tette hozzá.
Eddig a Kreml elleni állítólagos éjszakai támadás legtöbb részlete Oroszországból és annak állami médiumaitól származik.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Washington Postnak adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tudja megerősíteni a támadásról szóló jelentéseket. Azt mondta, hogy a Kremlből származó minden információt jelentős szkepticizmussal kell fogadni.
A közösségi médiában keringő felvételeken úgy tűnik, hogy az állítólagos támadást követően füst száll fel a Kreml felett.
Borítókép: Drón robban fel a moszkvai Kreml kupolájánál 2023. május 3-án (Forrás: Twitter/ The Spectator Index)
Orosz–ukrán háború
