Hat pontban szedte össze Frank Füredi, milyen célokra kell figyelni 2024-ben

Az MCC uniós agytrösztjének vezetője szerint fel kell venni a harcot a valóságtól elszakadt brüsszeli elittel szemben.

Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója (Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos)

Frank Füredi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója felvázolta, hogy milyen célokat tart fontosnak szem előtt tartani 2024 kezdetével. A Mathias Corvinus Collegium uniós agytrösztjének vezetője kiemeltnek tartja, hogy felvegyék a harcot a valóságtól elszakadt brüsszeli elittel szemben.

A szabad társadalmak Európája

A professzor aláhúzta annak fontosságát, hogy a polgároknak nagyobb szabadságuk legyen egyéni életükben azokkal a bürokratákkal szemben, akik úgy gondolják, jobban tudják, hogyan kell élned az életedet, mit kell gondolnod vagy hogyan kell viselkedned. Mint írja, az MCC Brusselsnél

ezzel szemben bízunk az emberekben, és úgy gondoljuk, hogy az egyének tudják a legjobban megítélni, hogy mi a legjobb számukra.

A szuverén államok Európája

Füredi a demokráciát jelöli meg az egyik alapvető szabadságjogként, aminek alapköve a szabad döntés az ország jövőjéről.

A nemzeti szuverenitást úgy definiálja, hogy annak lényege, hogy a döntéseket „ott hozzák meg, ahol a demokrácia él és lélegzik: a nemzetállamban, annak gazdag hagyományaival és a nemzeti összetartozás érzésével”.

Most azonban – mint kifejti – az EU-t azok uralják, akik számára a szuverenitás szitokszó, így javaslatok tömegével állnak elő évről évre annak letörésére.

Erős határok Európája

A nemzeti szuverenitás feltételének szabja meg az ismert szociológus annak a szabadságát, hogy eldönthessük, kivel szeretnénk élni. 

Semmi szégyenteljes nincs abban, ha az erős határokat támogatjuk, és nem fogunk a »toleranciáról« szóló kioktatást hallgatni azoktól, akik intoleránsak polgártársaik aggodalmaival szemben. Európa elitje élvezi a bevándorlással kapcsolatos erényeket, de ritkán vagy soha nem kell együtt élnie a következményekkel

– érvel esszéjében.

Egy saját történelmétől nem félő Európa

Frank Füredi szerint a brüsszeli elit bevándorlási lelkesedésének részét képezi az Európa hagyományos értékei és európai civilizáció öröksége iránti mély bizalomhiány vagy akár szégyen. Felteszi a költői kérdést, hogy amikor a klasszikus Athén vagy a reneszánsz Firenze eredményei – nem beszélve az ipari forradalomról  – nem többek, mint „fehér felsőbbrendűség”, miért számítana az, ha Európa hirtelen milliók otthonává válna olyan embereknek, akik nem ismerik vagy néha ellenségesek ezen szabadság és teljesítmény hagyományával szemben?

A lázas környezetpolitikától nem megrendülő Európa

Az értekezés rámutat, hogy az európai civilizáció elleni küzdelem következtében egy olyan Európával állunk szembe, amely kevésbé valószínű, hogy létrehozza a következő nagy innovációt.

„Ennek egy olyan ideológia ágyaz meg, amely szerint az emberek alapvetően pusztító, szennyező, lényegében gonosz lények, és az egyetlen dolog, amit tehetünk, ha nem akarunk eltűnni a bolygóról, az a »karbonlábnyomunk« csökkentése egy XIV. századi parasztéhoz hasonló szintre” – írta.

A szerző azzal érvel, hogy támogatni kell az észszerű erőfeszítéseket, de ennek nem lehet az életminőségünk és a fejlődésünk az áldozata.

 

A kiválóság Európája

Frank Füredi utolsó pontjában nyomatékosítja, hogy Európa az Európai Unió árnyékában stagnál.

A gazdaságok hanyatlanak, az új innovációk hiánya feltűnő, a kulturális élet pedig gyenge, ismétlődő és unalmas

– írja, hozzátéve, hogy a jövőtől követelnünk kell a változást.

Az EU, mint hatalmi tényező saját propagandájának terjesztésére költ nagy összegeket, és a gazdaság, a kulturális élet és az innováció ettől való megszabadítása kulcsfontosságú Európa jövőjének szempontjából.

Borítókép: Frank Füredi brit író, szociológus, kommentátor (Fotó: MTI/Soós Lajos)